Ebben a cikkben a Gaál Gabriella témáját fogjuk feltárni különböző nézőpontokból, hogy teljes és részletes képet adjunk erről a témáról, amely ma annyira aktuális. Elemezzük annak eredetét, a jelenlegi kapcsolódó trendeket, az ezzel kapcsolatos különböző megközelítéseket és a társadalomra gyakorolt hatását. Megvizsgálják a Gaál Gabriella gyakorlati és elméleti vonatkozásait, valamint relevanciáját különböző területeken, a politikától a populáris kultúráig. A mélyreható elemzés révén reméljük, hogy olvasóinknak mélyebb és árnyaltabb megértését biztosítjuk a Gaál Gabriella-ről, és ösztönözzük a témával kapcsolatos konstruktív párbeszédet.
Gaál Gabriella | |
![]() | |
Életrajzi adatok | |
Született | 1930. január 3. Csepel |
Elhunyt | 2010. augusztus 3. (80 évesen) Budapest |
Sírhely | Farkasréti temető |
Pályafutás | |
Műfajok | magyarnóta, cigánydal |
Aktív évek | 1947–2010 |
Hangszer | énekhang |
Díjak | SZOT-díj (1984) A Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztje (1994) Jákó Vera-díj (2000) |
Tevékenység | nótaénekes |
Gaál Gabriella (Csepel, 1930. január 3. – Budapest, 2010. augusztus 3.) magyarnóta-énekesnő.
Rimaszombatban töltötte gyermekkorát. Óvónőképzőt végzett, hegedülni és zongorázni tanult. Tóth Lajosnál és dr. Molnár Imrénél folytatott énektanulmányokat. 1947-től a Magyar Rádiónál énekes színész, 1951-től zenei szerkesztő és műsorvezető volt. Közkedvelt rádiós műsorai voltak például a Nótakalendárium és a Nótaböngészde. Ismerte és tudományos alapon kutatta is a magyar nóta keletkezéstörténetét, hagyományait. Munkásságát nívódíjjal is elismerték.
1958-tól működött hivatásos előadóművészként, dalénekesként. Magyar nótákat, cigány dalokat, népdalokat adott elő. Gyakran Madarász Katalin nótaénekesnő társaságában lépett fel, akivel 1964-ben énekeltek először együtt. Népszerű duettjükkel több közös rádiós és televíziós felvétel készült, albumaik jelentek meg többféle kiadásban. Fellépéseikkel a határon túl is nagy sikert arattak. A Magyar Televízió nóta- és népdal műsorainak is rendszeres szereplője, illetve a Nyílik a rózsa énekverseny társszerkesztője volt.
1984-ben SZOT-díjat kapott, 1994-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztjével tüntették ki. A Jákó Vera Alapítvány kuratóriumától 2000-ben megkapta a Jákó Vera-díjat. Elismeréseit, díjait közösen Madarász Katalin társaságában kapta. A magyar nóta és a népdal kitűnő előadójaként a műfaj egyik „zászlóvivője”, népszerű előadója, „élő lexikonja” volt. 2010. augusztus 3-án, 80 évesen hunyt el.
Férje Fekete Sándor református lelkész, rádiós. Fia ifjabb Fekete Sándor (1959), lánya Fekete Gabriella (1960).