Güell-kolónia
Ez a cikk a Güell-kolónia problémájával foglalkozik, amely ma rendkívül fontos. A Güell-kolónia olyan téma, amely nagy érdeklődést és vitát váltott ki különböző területeken, legyen szó társadalmi, politikai, gazdasági vagy tudományos szféráról. Ez egy összetett kérdés, amely részletes és mélyreható elemzést igényel, hogy megértsük következményeit és következményeit. A Güell-kolónia az elmúlt években a társadalomra és az emberek mindennapi életére gyakorolt hatása miatt vált jelentőségre. Ez a cikk átfogó képet kíván adni a Güell-kolónia-ről, kitérve annak különböző perspektíváira és általánosságban a társadalom számára fontosságára.
| Antoni Gaudí munkái | |
| Világörökség | |
_-_12.jpg) | |
| A Güell kripta | |
| Adatok | |
| Ország | Spanyolország |
| Típus | Kulturális helyszín |
| Felvétel éve | 2005 |
| Elhelyezkedése | |
 Güell-kolónia
Pozíció Spanyolország térképén
| |
 é. sz. 41° 21′ 42″, k. h. 2° 01′ 47″41.361660°N 2.029600°EKoordináták: é. sz. 41° 21′ 42″, k. h. 2° 01′ 47″41.361660°N 2.029600°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Güell-kolónia témájú médiaállományokat. | |
A spanyolországi Santa Coloma de Cervellóban (Katalónia, Barcelona tartomány) található a 2005-ben az UNESCO világörökségébe került Güell-kripta, mely az ún. Güell Kolónia (katalánul Colònia Güell) egy részét képezi.
A kolónia
Maga a kolónia a munkások lakóhelye volt Eusebi Güell gróf textilgyára körül, s abban különbözött a számos hasonló textilkolóniától, hogy a gróf neves modernista építészeket bízott meg tervének megvalósításához. Antoni Gaudí mellett még dolgozott rajta Francesc Berenguer i Mestres és Joan Rubió i Bellvé. 1890-től 1973-ig, bezárásáig folyamatosan működött. Ma is élnek még itt közel 800-an.
A kripta
Güell – a különböző egyéb közösségi intézmények mellett – kápolnát is kívánt építtetni a munkáskolónia területén. 1898-ban kereste fel Gaudít ötletével, aki barátjának megbízásából mintegy 10 évvel később elkezdte az építkezést. A munkálatok azonban félbemaradtak, s a templom befejezetlenül áll. 1914-ben a család nem tudta tovább finanszírozni a nagyszabású tervet, ezért azt kénytelenek voltak felfüggeszteni. Mivel kielégítő tervek nem maradtak fenn a folytatás lehetőségéhez, így későbbi korok művészei, építészei sem tudták befejezni a templomot.
Az építész a katalán modernizmus stílusában alkotta meg a környezetébe szinte beleolvadó építményt. A kriptaként ismert épület nem más, mint maga a kolónia temploma. Kísérleti jellegű műnek mondható, melyen mestere sok később bevált építészeti megoldást először próbált ki.
Felépült részei a bejárati portál, a kripta, a feljáró lépcső és a harangtorony alapjai. Anyaga kalcit és bazalt. A boltozat nyomása szerkezetileg már nem a külső támpillérekre hárul, hanem az épület belsejében kialakított döntött támaszokra. A boltozatbordák rendszertelennek tűnnek, akárcsak a színes üvegablakok elhelyezése is. Külső falán a mozaikdíszítés vallási szimbólumokat rejt.
A Güell-kriptát 1969-ben történeti-művészeti emlékké nyilvánították. 1990 óta műemlékvédelem alatt áll. Mind maga a templom, mind a kolónia megtekinthető.
Források
- Bede Béla – Lempert Márta: Katalónia (Panoráma útikönyvek, Medicina Könyvkiadó, Bp. 1991.) ISBN 963-243-398-X
- Rainer Zerbst: Antoni Gaudí. A teljes életmű (Vince, Bp., 2002.)
