A mai világban a Forray András (alispán) olyan téma, amely számos magánszemély és különböző területek szakértőjének figyelmét felkeltette. A Forray András (alispán) megjelenése óta nagy érdeklődést váltott ki, és számos tanulmány, kutatás és vita tárgya. Ez a jelenség sok emberben kíváncsiságot és félelmet váltott ki, mivel a modern élet különböző területeire gyakorolt hatása tagadhatatlan. A Forray András (alispán) aktuális és rendkívül jelentős témának bizonyult kortárs társadalmunkban, és befolyása folyamatosan nőni látszik. Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Forray András (alispán) különböző aspektusait, és elemezzük a különböző területekre gyakorolt hatását, átfogó és szemléletes képet adva erről a manapság annyira aktuális témáról.
| Forray András | |
| Született | 1718 nem ismert |
| Elhunyt | 1788. december 10. (69-70 évesen) |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | politikus |
| Tisztsége | magyar országgyűlési követ (1751–1751) |
Soborsini Forray András, Forrai Endre (1718 körül – 1788. december 10.) valódi belső titkos tanácsos, alispán, a Szent István-rend kiskeresztese.
1751-ben Arad vármegye jegyzője és országgyűlési követe, 1767-től alispánja, később erdélyi királyi tanácsos volt. 1772-ben megkapta a 148-as sorszámon nyilvántartott Szent István rend kiskeresztes fokozatát. 1784. július 27-én fényes nappal saját soborsini kastélyából elégedetlen román jobbágyok elrabolták. Ezt az esetet ő maga másnap leírta a vármegyéhez intézett levelében; a jobbágyok Forray közbenjárására kegyelmet nyertek. A történetet a pozsonyi Magyar Hírmondó tudósítása alapján Jókai Mór az Egy haramia-banda a havason című elbeszélésében dolgozta fel. Forray levelét, illetve a vizsgálat anyagát Márki Sándor közölte a Hazánk című folyóiratban (1884).
Justinusnak Trogus Pompejus negyven négy könyveibűl ki-válogatott rövid ékes historiája, melyet a magyar nemzetnek, és a kik a magyar nyelvet tanúlni, vagy gyakorolni kivánnyák kedvekért deák nyelvrűl magyar nyelvre forditott... 1781. Eger.