Ebben a cikkben a Foktövi János-et különböző nézőpontokból vizsgáljuk meg azzal a céllal, hogy elmélyüljünk jelentésében, fontosságában és alkalmazásaiban. Hasonlóképpen elemezzük a Foktövi János következményeit különböző kontextusokban, akár személyes, szakmai, társadalmi vagy kulturális szférában. Multidiszciplináris megközelítéssel foglalkozunk a Foktövi János különböző szempontjaival, azzal a céllal, hogy átfogó és gazdagító jövőképet kínáljunk a témában. Reflexió, elemzés és kutatás révén arra törekszünk, hogy az olvasó szélesebb és részletesebb megértése legyen a Foktövi János-ről, lehetővé téve számukra, hogy releváns és hasznos ismereteket szerezzenek személyes és szakmai fejlődésük szempontjából.
Foktövi János | |
Született | 1566 Foktő[1] |
Elhunyt | 17. század Vác[1] |
Állampolgársága | magyar |
Foglalkozása | |
Foktövi János (1566 – 1619 és 1625 közt) református lelkész.
A tolnai iskolában tanult négy évig, Debrecenben szintén négyig; Szegeden mester volt két évig, azután Veresmarton egy évig; 1592. június 30. Körtvélyesi János református püspök ordinálta Cegléden; azután adácsi prédikátor volt két évig, tököli másfélig, foktövi alig másfélig, pathai egyig, makadi háromig. „Jaj ki sokat bujdostam közbe közbe”, írja hányattatásairól munkájában. Végre 1604-ben Vácra került papnak. Miután könyvében 1619-ben megirja a török szultán esküvését Bethlen Gábornak, 1619-ig bizonyosan élt; de már 1625-ben egy Mihály nevű emberhez került könyve, a ki azt hat dénárért vette; tehát 1619–25. között halt meg vagy távozott el Vácról. Kora tudományának teljes birtokában volt s nagy olvasottságát gyakorlati józansággal párosította. Könyve valóságos tárháza egy sokat látott ember életbölcsességének és széles látkörű tanultságának. Úgy látszik, költői próbálkozást is tett magyarul és latinul, erre mutatnak verstöredékei, melyeket a szövegben közöl és egy nyilatkozata, melyben bevallja próbálkozását.
Az Embör Eletenek I. Eredeteről. II. Termeszetiröl. III. Allapattjarol irattatott Köniw 1614. (kéziratban)