A mai világban a Florentius Radewijn szokatlan jelentőségre tett szert a társadalomban. Akár a gazdaságra, akár a populáris kultúrára gyakorolt hatása miatt, akár a tudományos területen betöltött fontossága miatt, a Florentius Radewijn minden korosztály és háttérrel rendelkező ember érdeklődési körébe tartozik. A történelem során a Florentius Radewijn döntő szerepet játszott az emberiség evolúciójában, jelentős mérföldköveket jelölve meg, amelyek a civilizáció pályáját alakították. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Florentius Radewijn különböző aspektusait és a különböző területekre gyakorolt hatását, elemezzük relevanciáját a jelenlegi kontextusban, és előrevetítjük a jövőbeni hatását.
| Florentius Radewijn | |
| Élete | |
| Született | 1350 körül Leerdam |
| Elhunyt | 1400. március 24. (kb. 50 évesen) Deventer |
| Nemzetiség | németalföldi (holland) |
| Pályafutása | |
| Irodalmi irányzat | devotio moderna |
| Fontosabb művei | Tractatus devotus Levelek Dicta |
| Hatottak rá | Geert Groote |
| Hatása | Kempis Tamás, Loyolai Szent Ignác |
Latinosan Florentius Radewijn, eredeti nevén Floris Radewyns (Leerdam, 1350 körül – Deventer, 1400. március 24.[1]) középkori németalföldi (ma Hollandia) egyházi író, a devotio moderna képviselője.
Jómódú németalföldi család sarjaként született[2] Leerdamban.[1] 1378-tól[1] a prágai egyetemen filozófiát, irodalmat és kánonjogot tanulhatott.[2] Tanulmányai végeztével hazatért Németalföldre, és Utrechtben, majd Deventerbe püspöki helynök volt.[1] 1380-ban ő nyitotta meg Közös Élet Testvérei első házát.[1] Mestere és barátja, Geert Groote javaslatára Wormsba ment újabb tanulmányokra, és ott pappá is szentelték. Háza lelki központtá fejlődött, őt pedig a „pater omnium devotorum” címmel tisztelték meg.[2] 1384-ben, Groote halála után a Közös Élet Testvérei kanonoki életszabályokat fogalmazott meg.[1] Ismeretes egy kolostoralapítása is 1386-ban vagy 1387-ben (Windesheimi szabályozott kanonokok).[2][3] Mivel hamar megnőtt a kolostor lakóinak száma, 1391-ben két új kolostort létesített a számukra (Mariabrunn és Neulicht).[3]
Radewijn Deventerben hunyt el 1400-ban.[1] Életrajzát tanítványa, Kempis Tamás írta meg.[2]
Radewijn mesterével, Groote-val szemben keveset írt, és tanításban gyakran felhasználta mások gondolatait. Hangsúlyozta, hogy a korban többek által sürgetett egyházi reformot mindenkinek önmagán kell elkezdenie, illetve, hogy a bensőséges lelki élethez nélkülözhetetlen az egyéni erőfeszítés. Gondolatai hatottak Kempis Tamásra és Loyolai Szent Ignácra.[2] A következő művei ismeretesek: