Filippi

Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Filippi témáját és mindazt, ami vele jár. Az eredetétől a mai társadalomra gyakorolt ​​hatásáig elemezzük ennek a lenyűgöző témának az összes oldalát. A történelem során a Filippi döntő szerepet játszott a különböző társadalmak identitásának és kultúrájának kialakításában, és elengedhetetlen, hogy megértsük hatását a modern világban. Multidiszciplináris megközelítésen keresztül a Filippi-et különböző nézőpontokból vizsgáljuk, beleértve annak politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális vonatkozásait. Ezenkívül megvizsgáljuk, hogy a Filippi hogyan fejlődött az idők során, és hogyan befolyásolta mai életünket és gondolkodásunkat. Ennek a cikknek az a célja, hogy átfogó képet adjon a Filippi-ről, és egy mindenki számára releváns témát kíván megvilágítani.

Filippi
Világörökség
a romterület a magasból
a romterület a magasból
Adatok
OrszágGörögország
Világörökség-azonosító1517
TípusKulturális helyszín
KritériumokIII, IV
Felvétel éve2016
Elhelyezkedése
Filippi (Görögország)
Filippi
Filippi
Pozíció Görögország térképén
é. sz. 41° 00′ 43″, k. h. 24° 17′ 04″41.012072°N 24.284576°EKoordináták: é. sz. 41° 00′ 43″, k. h. 24° 17′ 04″41.012072°N 24.284576°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Filippi témájú médiaállományokat.

Filippi (görög: Φίλιπποι, Philippoi) történelmi város az ókori Macedónia területén, a mai Északkelet-Görögországban, Kaválától kb. 15 km-re ÉNy-ra. Eredeti neve Krenidesz (görög: Κρηνῖδες) volt, és ma is ez a közeli település neve.

Romterülete 2016-tól a kulturális világörökség része.[1]

Története

Korai lakói Thasszoszról, Athén kolóniájáról érkeztek a Kr. e 4. században. Őket a környék aranya és termékeny tája vonzotta. A település egy mocsaras vidék melletti síkságon épült fel. Itt futott át a fontos kereskedelmi és hadi útvonal, a későbbi Via Egnatia.

A Kr. e 350-es években a várost a trákok támadták meg és ezért lakói a makedón királyhoz fordultak segítségért. II. Philipposz makedón király felismerve a város fontos gazdasági és stratégiai fontosságát, elfoglalta és megerősítette Kr. e 356-ban, majd magáról nevezte el. Nemsokára virágzásnak indult. Elkészültek a város falai, színházat és középületeket építettek.

Kr. e. 42-ben Marcus Antonius és Octavianus itt harcolt a két filippi csatában Brutus és Cassius ellen. Ezután Octavianus Filippit római kolóniává tette. A város tovább nőtt és gazdagodott, művészeti központtá és a régió központjává lett.

Pál apostol az 1. század derekán misszióútja alatt itt alapította meg az első keresztény gyülekezetet Európában.

Filippi virágzása a 7. századig tartott, amikor is hanyatlásnak indult a földrengések és az északi barbár népek (szlávok) támadásai miatt. A 14. században az ottomán-török hódítások alatt véglegesen elpusztult.

Jegyzetek

  1. ↑ http://whc.unesco.org/en/list/1517

Fordítás

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Philippi című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

Ez a történelmi tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!