Fermilab
A mai világban a Fermilab nagy jelentőséggel bír a mindennapi élet különböző területein. Mind személyes, mind szakmai szinten a Fermilab jelenléte meghatározó tényezővé vált, amely alakítja döntéseinket, véleményünket és viselkedésünket. A technológia és a globalizáció fejlődésével a Fermilab-nek sikerült átlépnie a határokat és a kulturális korlátokat, általános érdeklődésre számot tartó témává és a modern társadalom találkozási pontjává vált. A gazdaságra gyakorolt hatásától a politikára és a kultúrára gyakorolt hatásig a Fermilab kapcsolati hálózatot szőtt ki, amely a bolygó minden szegletét érinti. Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk, hogy a Fermilab milyen alapvető szerepet játszik mindennapi életünkben, és hogyan sikerült a mai társadalom fejlődésének kulcsfontosságú elemévé válnia.
| Fermilab | |
 | |
| A Fermilab madártávlatból | |
| Típus |
|
| Névadó | Enrico Fermi |
| Székhely | Batavia |
| Anyavállalata | United States Department of Energy |
| Leányvállalatai | Lederman Science Center |
 Fermilab
Pozíció az Egyesült Államok térképén
| |
 é. sz. 41° 49′ 55″, ny. h. 88° 15′ 26″41.831944°N 88.257222°WKoordináták: é. sz. 41° 49′ 55″, ny. h. 88° 15′ 26″41.831944°N 88.257222°W | |
| A Fermilab weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Fermilab témájú médiaállományokat. | |
A Fermilab (Fermi National Accelerator Laboratory, FNAL) nagyenergiájú részecskefizikára specializálódott laboratórium a Chicago mellett fekvő Bataviában helyezkedik el. A Chicagói Egyetem energia osztálya működteti.
Története és felépítése
A Fermilabot 1967. november 21-én alapították. Az alapító levelet Lyndon B. Johnson elnök írta alá. A labóratórium Enrico Fermi Nobel-díjas olasz fizikus nevét 1974-ben vette fel.
Legnagyobb gyorsítója, a Tevatron nevű gyorsítógyűrű 1983 óta működik. Feltűnő tereptárgy: 4 mérföld (6,4 kilométer) kerületű. Ez a világ egyik legnagyobb energiájú részecskegyorsítója. 1000 szupravezető mágnesét folyékony héliummal hűtik -268 Celsius-fokra (5 kelvinre). A gyorsító két nagy összetett detektora a CDF és a D0 (DZero). 1977-ben itt fedezték fel a b (bottom) kvarkot, 1995-ben a t (top) kvarkot, 2000-ben pedig itt történt a tau-neutrínó első közvetlen megfigyelése. A létesítmény több kisebb álló céltárgyú (fix targetes) kísérletnek is otthont ad.
Amerikai bölények élnek a gyorsító területén, amelyet még az első igazgató, Wilson telepített be. Jelenleg is minden tavasszal születnek kisborjak.
Igazgatói
A Fermilabnak eddig 5 igazgatója volt.[1]
- Robert R. Wilson (1967–1978)
- Leon Lederman (1978–1989)
- John Peoples (1989–1999)
- Michael S. Witherell (1999–2005)
- Piermaria Oddone (2005–)
A Fermilab egy kisbolygó (11998) neve is, melyet a laboratóriumról neveztek el.[2]
Források
- ↑ A Fermilab története (angol)
- ↑ www.astro.com (angol)