Felsőcsöpöny

Ebben a cikkben megvizsgáljuk, hogy a Felsőcsöpöny milyen hatással volt a társadalom különböző területeire. A Felsőcsöpöny napjainkban nagy jelentőségű téma, amely felkeltette az akadémikusok, a szakértők és általában a közvélemény figyelmét. A történelem során a Felsőcsöpöny kulcsszerepet játszott életünk és a minket körülvevő világról alkotott képünk alakításában. Részletes elemzésen keresztül megvizsgáljuk, hogy a Felsőcsöpöny hogyan befolyásolta a kultúrát, a politikát, a gazdaságot és a társadalom más aspektusait, valamint hogy ennek milyen következményei voltak a jövőre nézve. A különböző nézőpontok és bizonyítékok feltárásával reméljük, hogy megvilágítjuk ezt a releváns témát, és ösztönözzük a jelenlegi és jövőbeli hatások kritikai gondolkodását.

Felsőcsöpöny (Horný Čepeň)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületNagyszombati
JárásGalántai
RangSzered településrésze
Első írásos említés1431
Irányítószám926 01
Körzethívószám00421 (0) 31
Népesség
Teljes népességismeretlen
Földrajzi adatok
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Felsőcsöpöny (szlovákul Horný Čepeň, németül Ober-Chepen) Szered város településrésze, korábban önálló község Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Galántai járásban.

Fekvése

Szered központjától 2 km-re északra, a Vág jobb partján fekszik.

Története

Írásos források 1431-ben említik először.[1]

Vályi András szerint "Felső Csöpöny. Elegyes magyar, és tót falu az előbbeninek szomszédságában, birtokosai külömbféle Urak, lakosai katolikusok, határja gazdag, vagyonnyai is nevezetesek, fája, réttye, legelője nádgya elég, első Osztálybéli."[2]

Fényes Elek szerint "Felső-Csöpöny, (Ober-Csepen), tót falu, Pozson vgyében, 337 kath., 19 zsidó lak. F. u. többen. " [3]

A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Nagyszombati járásához tartozott. 1964-ben Szeredhez csatolták.

Népessége

1910-ben 331, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel.

Külső hivatkozások

Jegyzetek

  1. ↑ Pukkai László: Mátyusföld I., Lilium Aurum kiadó, 2002, ISBN 80-8062-137-3
  2. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
Ez a szlovákiai településrészről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!