Napjainkban a Felső-Válicka nagy érdeklődést és jelentőségű téma a mai társadalomban. A Felső-Válicka-ről szóló viták egyre gyakrabban zajlanak különböző területeken, legyen szó politikáról, kultúráról, tudományról vagy technológiáról. A Felső-Válicka olyan téma, amely ellentmondó véleményeket vet fel, és kétségtelenül vitákat generál. Ebben a cikkben a Felső-Válicka különböző szempontjait vizsgáljuk meg, és elemezzük a mindennapi életre gyakorolt hatását. A Felső-Válicka a keletkezésétől a mai fejlődéséig alapvető szerepet játszott a világ alakításában, amelyben élünk. Ezeken az oldalakon megpróbálunk elmélyülni a Felső-Válicka legrelevánsabb aspektusaiban, és felfedezni, hogyan befolyásolta gondolkodásmódunkat és cselekvésünket.
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
Felső-Válicka | |
A Felső-Válicka patak a Zala folyóba torkollik | |
Közigazgatás | |
Országok | ![]() |
Földrajzi adatok | |
Hossz | 27,274 km |
Vízgyűjtő terület | 104 km² |
Forrás | Pusztaszentlászló |
Torkolat | Zalaegerszeg |
![]() | |
![]() | |
A Felső-Válicka Zala vármegyében található patak. Pusztaszentlászlón ered két fő ágból[1] és a Szévízzel párhuzamosan folyik. Útja során csak két települést érint: Bakot és Zalaegerszeget. A patak útja során szinte végig a Rédics–Zalaegerszeg-vasútvonal mellett folyik, közben a Zalai-dombság dombos-erdős területein folyik keresztül. Útja végén Zalaegerszegen torkollik a Zalába.
Éves vízhozama pontosan nem ismert.
Útja során több üzemet, szolgáltató létesítményt is érint (ZALACO, ZALAPARK bevásárló központ).