Mai cikkünkben a Feketeállomány lenyűgöző világába fogunk beleásni. A Feketeállomány a keletkezésétől a történelem során kialakult fejlődéséig a társadalom alapvető része volt, és hatással volt a mindennapi élet különböző területeire. Ebben a cikkben megvizsgáljuk azokat a különböző szempontokat, amelyek miatt a Feketeállomány érdekes téma mindenki számára, aki érdeklődik ismereteinek bővítése iránt. A populáris kultúrára gyakorolt hatásától a mai relevanciáig egy részletes elemzésbe fogunk belemerülni, amely lehetővé teszi számunkra, hogy teljes mértékben megértsük a Feketeállomány jelentőségét és szerepét világunkban. Ne hagyja ki ezt a teljes útmutatót, amelyben mindent megtudhat, amit a Feketeállomány-ről tudnia kell!
Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával. |
A feketeállomány (substantia nigra) egy agyi képlet a középagyban. Fontos szerepe van a jutalom, függőség, valamint a mozgás szabályozásában. Fekete színe melanint tartalmazó dopaminerg idegsejtjeinek tulajdonítható. A feketeállomány neuronjainak pusztulása Parkinson-kórszerű tüneteket okoz.
Multipoláris neuronjait két csoportra oszthatjuk, amelyek a következő részeket alkotják:
Legfontosabb a sztriatonigrális afferentáció, amely a csíkolttestből indul.
A talamuszhoz ad rostokat az elülső- és oldalsó ventrális magokhoz, valamint a felső ikertesthez, és egyéb kaudális magvakhoz.[1]
Ez a szócikk részben vagy egészben a Substantia nigra című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.