Feketeállomány

Mai cikkünkben a Feketeállomány lenyűgöző világába fogunk beleásni. A Feketeállomány a keletkezésétől a történelem során kialakult fejlődéséig a társadalom alapvető része volt, és hatással volt a mindennapi élet különböző területeire. Ebben a cikkben megvizsgáljuk azokat a különböző szempontokat, amelyek miatt a Feketeállomány érdekes téma mindenki számára, aki érdeklődik ismereteinek bővítése iránt. A populáris kultúrára gyakorolt ​​hatásától a mai relevanciáig egy részletes elemzésbe fogunk belemerülni, amely lehetővé teszi számunkra, hogy teljes mértékben megértsük a Feketeállomány jelentőségét és szerepét világunkban. Ne hagyja ki ezt a teljes útmutatót, amelyben mindent megtudhat, amit a Feketeállomány-ről tudnia kell!

Frontális agyi metszet: SN és a piros szín a feketeállományt jelöli

A feketeállomány (substantia nigra) egy agyi képlet a középagyban. Fontos szerepe van a jutalom, függőség, valamint a mozgás szabályozásában. Fekete színe melanint tartalmazó dopaminerg idegsejtjeinek tulajdonítható. A feketeállomány neuronjainak pusztulása Parkinson-kórszerű tüneteket okoz.

Szerkezete

Multipoláris neuronjait két csoportra oszthatjuk, amelyek a következő részeket alkotják:

  • Tömör rész (Pars compacta)
  • Laza rész (Pars reticularis)

Kapcsolatai

Afferens

Legfontosabb a sztriatonigrális afferentáció, amely a csíkolttestből indul.

Efferens

A talamuszhoz ad rostokat az elülső- és oldalsó ventrális magokhoz, valamint a felső ikertesthez, és egyéb kaudális magvakhoz.[1]

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Substantia nigra című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Jegyzetek

  1. Carpenter, M B; Nakano, K; Kim, R (1976). „Nigrothalamic projections in the monkey demonstrated by autoradiographic technics”. J Comp Neurol 165 (4), 401–15. o. DOI:10.1002/cne.901650402. PMID 57125. 

Források

  • Seres-Sturm Lajos: Neuroanatómia