Mai cikkünkben a Parkinson-kór lenyűgöző világába fogunk beleásni. Ez a téma/cím/személy a történelem során nagy érdeklődést váltott ki, és számos vitát, vitát és elmélkedést váltott ki. Akár az akadémiai relevanciája, akár a társadalomra gyakorolt hatása, akár kulturális hatása miatt, a Parkinson-kór jelentős nyomot hagyott a különböző területeken. Ebben a cikkben feltárjuk eredetét, fejlődését, jellemzőit és mai jelentőségét, hogy jobban megértsük jelentőségét a mai világban. Készüljön fel tehát egy lenyűgöző utazásra a Parkinson-kór körül, és fedezze fel mindazokat a szempontokat, amelyek annyira izgalmassá és érdekfeszítővé teszik!
Parkinson-kór | |
William Richard Gowers ideggyógyász rajzai Parkinson-kórban szenvedő betegről (1886) | |
Latinul | Morbus Parkinson |
Angolul | Parkinson's disease |
Osztályozás | |
BNO-10 | G20, F02.3 |
BNO-9 | 332 |
Főbb tünetek |
|
Adatbázisok | |
OMIM | 168600 |
DiseasesDB | 9651 |
MedlinePlus | 000755 |
eMedicine | neuro/304 |
A Wikimédia Commons tartalmaz Parkinson-kór témájú médiaállományokat. |
A Parkinson-kór vagy „reszkető bénulás” (paralysis agitans) az Alzheimer-kórhoz hasonlóan lassan előrehaladó, degeneratív idegrendszeri betegség.[1] Az orvostudomány mai állása szerint gyógyíthatatlan, viszont kezelhető. Világnapját 1997 óta a névadó James Parkinson születése napján, április 11-én tartják.[2]
Pápai Páriz Ferenc, Bihar vármegye főorvosa írta le a világon legelőször tudományos tisztasággal e kórságot.[3] Jóval alaposabban és több, mint egy évszázaddal előbb, mint a mai névadója, ellenben ékes magyarsággal tette azt. 1690-ben Kolozsvárott – akkor Kolosváratt – kiadott Pax Corporis azaz A Test Békéje c. könyvében az ideggyógyászati kórképeket részletesen tárgyalta. A magyar szakirodalmat nem ismerő francia ideggyógyász Jean-Martin Charcot (1825-1893) szerint James Parkinson (1755–1824) írta le a betegséget először, ezért róla nevezte el.[4] Az agytörzsi ganglionok károsodása miatt alakul ki, legtöbb betegnél 50-60 éves korban kezdenek mutatkozni az első tünetek. Az agyban a finom mozgásokat irányító bazális ganglionok mennek tönkre, és csökken a fő ingerületátvivő anyag, a dopamin termelődése is. A kór oka többnyire ismeretlen, bár idegrendszeri fertőzéseken és egyéb degeneratív betegségeken kívül gyógyszerek, például antipszichotikumok, sőt kábítószerek is előidézhetik.
Az Aarhusi Egyetem, illetve a hozzá tartozó kórház kutatóinak sikerült bebizonyítaniuk, hogy a Parkinson-kór oka a gyomor-bél rendszerben rejlik, és a betegség a bolygóidegen keresztül jut el az agyba. Majdnem 15 000 olyan beteg adatait vizsgálták át, akiknek bolygóidegét – gyomorfekély kezelése érdekében – átmetszették (vagotómia). Kiderült, hogy a műtétnek köszönhetően a páciensek természetes védelmet nyertek a Parkinson-kór ellen.[5]
Három fő tünet, a nyugalmi remegés (tremor), izommerevség (rigiditás) és a meglassultság (bradikinézia). Egyéb tünet a kenőcsös arc (seborrhoea), csökkent arcmimika (hipomimia). Későbbi stádiumban tartási instabilitás, vérnyomásesés is előfordulhat. A beteg számára a mozgások elkezdése, a felállás, elindulás a legnehezebb. A betegség gyakran jár depresszióval és a gondolkodás lelassulásával.
A gyógyszeres kezelés célja a dopamin pótlása, ami alapvetően történhet dopaminhatást kifejtő gyógyszerek (dopaminagonisták) és a dopamintermelés előanyagát jelentő levodopa segítségével. Gyógyszeres kezeléssel a tünetek több éven keresztül karbantarthatók. Azonban a tartós levodopa-alkalmazás is kivált mellékhatásokat – például a jó és a meglassult állapot váltakozását (fluktuáció), túlmozgásokat (diszkinézia) –, amik az életminőséget jelentősen ronthatják. Ilyenkor bizonyos esetekben a műtéti kezeléstől várható további javulás.
Alapvetően két típusú műtét létezik: a roncsolásos (abláció) és a stimulációs kezelés. Mivel a kétoldali roncsolásos műtétek gyakran járnak szövődménnyel, ezért az elmúlt években a mély agyi stimuláció (deep brain stimulation) jelentős teret nyert a Parkinson-kór idegsebészeti kezelésében. A műtét során egy- vagy kétoldali elektródát ültetnek be a kórosan működő agyterületre, amelynek a speciális ingerlése a kóros működést csillapítja, ami bizonyos tünetek javulását eredményezi.
Kezelésben ezen kívül fontos szerepet játszik a gyógytorna, a fizikoterápia is. Jól bevált a Pető-féle konduktív, életmód-terápia. A fokozódó nyelési nehézségek miatt étrendi kiegészítőket és székletlágyítókat is adnak. Folynak kísérletek emberi embrióból vett dopamintermelő idegszövet agyba ültetésével is.
Az itt található információk kizárólag tájékoztató jellegűek, nem minősülnek orvosi szakvéleménynek, nem pótolják az orvosi kivizsgálást és kezelést. A cikk tartalmát a Wikipédia önkéntes szerkesztői alakítják ki, és bármikor módosulhat. |