Parkinson-kór

Mai cikkünkben a Parkinson-kór lenyűgöző világába fogunk beleásni. Ez a téma/cím/személy a történelem során nagy érdeklődést váltott ki, és számos vitát, vitát és elmélkedést váltott ki. Akár az akadémiai relevanciája, akár a társadalomra gyakorolt ​​hatása, akár kulturális hatása miatt, a Parkinson-kór jelentős nyomot hagyott a különböző területeken. Ebben a cikkben feltárjuk eredetét, fejlődését, jellemzőit és mai jelentőségét, hogy jobban megértsük jelentőségét a mai világban. Készüljön fel tehát egy lenyűgöző utazásra a Parkinson-kór körül, és fedezze fel mindazokat a szempontokat, amelyek annyira izgalmassá és érdekfeszítővé teszik!

Parkinson-kór
William Richard Gowers ideggyógyász rajzai Parkinson-kórban szenvedő betegről (1886)
William Richard Gowers ideggyógyász rajzai Parkinson-kórban szenvedő betegről (1886)
LatinulMorbus Parkinson
AngolulParkinson's disease
Osztályozás
BNO-10G20, F02.3
BNO-9332
Főbb tünetek
Adatbázisok
OMIM168600
DiseasesDB9651
MedlinePlus000755
eMedicineneuro/304 
A Wikimédia Commons tartalmaz Parkinson-kór témájú médiaállományokat.

A Parkinson-kór vagy „reszkető bénulás” (paralysis agitans) az Alzheimer-kórhoz hasonlóan lassan előrehaladó, degeneratív idegrendszeri betegség.[1] Az orvostudomány mai állása szerint gyógyíthatatlan, viszont kezelhető. Világnapját 1997 óta a névadó James Parkinson születése napján, április 11-én tartják.[2]

Leírása

Pápai Páriz Ferenc, Bihar vármegye főorvosa írta le a világon legelőször tudományos tisztasággal e kórságot.[3] Jóval alaposabban és több, mint egy évszázaddal előbb, mint a mai névadója, ellenben ékes magyarsággal tette azt. 1690-ben Kolozsvárott – akkor Kolosváratt – kiadott Pax Corporis azaz A Test Békéje c. könyvében az ideggyógyászati kórképeket részletesen tárgyalta. A magyar szakirodalmat nem ismerő francia ideggyógyász Jean-Martin Charcot (1825-1893) szerint James Parkinson (1755–1824) írta le a betegséget először, ezért róla nevezte el.[4] Az agytörzsi ganglionok károsodása miatt alakul ki, legtöbb betegnél 50-60 éves korban kezdenek mutatkozni az első tünetek. Az agyban a finom mozgásokat irányító bazális ganglionok mennek tönkre, és csökken a fő ingerületátvivő anyag, a dopamin termelődése is. A kór oka többnyire ismeretlen, bár idegrendszeri fertőzéseken és egyéb degeneratív betegségeken kívül gyógyszerek, például antipszichotikumok, sőt kábítószerek is előidézhetik.

Okok

Összefüggés a gyomorfekéllyel

Az Aarhusi Egyetem, illetve a hozzá tartozó kórház kutatóinak sikerült bebizonyítaniuk, hogy a Parkinson-kór oka a gyomor-bél rendszerben rejlik, és a betegség a bolygóidegen keresztül jut el az agyba. Majdnem 15 000 olyan beteg adatait vizsgálták át, akiknek bolygóidegét – gyomorfekély kezelése érdekében – átmetszették (vagotómia). Kiderült, hogy a műtétnek köszönhetően a páciensek természetes védelmet nyertek a Parkinson-kór ellen.[5]

Tünetei

Három fő tünet, a nyugalmi remegés (tremor), izommerevség (rigiditás) és a meglassultság (bradikinézia). Egyéb tünet a kenőcsös arc (seborrhoea), csökkent arcmimika (hipomimia). Későbbi stádiumban tartási instabilitás, vérnyomásesés is előfordulhat. A beteg számára a mozgások elkezdése, a felállás, elindulás a legnehezebb. A betegség gyakran jár depresszióval és a gondolkodás lelassu­lásával.

Kezelése

Bővebben: A Parkinson-kór kezelése

A gyógyszeres kezelés célja a dopamin pótlása, ami alapvetően történhet dopaminhatást kifejtő gyógyszerek (dopaminagonisták) és a dopamintermelés előanyagát jelentő levodopa segítségével. Gyógyszeres kezeléssel a tünetek több éven keresztül karbantarthatók. Azonban a tartós levodopa-alkalmazás is kivált mellékhatásokat – például a jó és a meglassult állapot váltakozását (fluktuáció), túlmozgásokat (diszkinézia) –, amik az életminőséget jelentősen ronthatják. Ilyenkor bizonyos esetekben a műtéti kezeléstől várható további javulás.

Alapvetően két típusú műtét létezik: a roncsolásos (abláció) és a stimulációs kezelés. Mivel a kétoldali roncsolásos műtétek gyakran járnak szövődménnyel, ezért az elmúlt években a mély agyi stimuláció (deep brain stimulation) jelentős teret nyert a Parkinson-kór idegsebészeti kezelésében. A műtét során egy- vagy kétoldali elektródát ültetnek be a kórosan működő agyterületre, amelynek a speciális ingerlése a kóros működést csillapítja, ami bizonyos tünetek javulását eredményezi.

Kezelésben ezen kívül fontos szerepet játszik a gyógytorna, a fizikoterápia is. Jól bevált a Pető-féle konduktív, életmód-terápia. A fokozódó nyelési nehézségek miatt étrendi kiegészítőket és székletlágyítókat is adnak. Folynak kísérletek emberi embrióból vett dopamin­termelő idegszövet agyba ültetésével is.

Kapcsolódó szócikkek

Jegyzetek

  1. ↑ Samii A, Nutt JG, Ransom BR. (2004. May). „Parkinson's disease.” (angol nyelven). Lancet. 363 (9423), 1783-93. o. DOI:10.1016/S0140-6736(04)16305-8. PMID 15172778. 
  2. ↑ https://jelesnapok.oszk.hu/prod/unnep/a_parkinsonkor_vilagnapja
  3. ↑ https://orvosinyelv.hu/a-reszketegesseg-avagy-a-papai-pariz-kor-angolkodon-csak-parkinsonkor-azaz-a-parkinsonos-plagium/
  4. ↑ Kempster PA, Hurwitz B, Lees AJ. (2007. July). „A new look at James Parkinson's Essay on the Shaking Palsy.” (angol nyelven). Neurology. 69 (5), 482-5. o. PMID 17664408. 
  5. ↑ Cikk a medicalxpress.com hírportálon (2015.06.23.)

Források

  • Pszichológiai lexikon (2007). Helikon, Budapest Parkinson-kór lásd 340. o.

További információk

 Az itt található információk kizárólag tájékoztató jellegűek, nem minősülnek orvosi szakvéleménynek, nem pótolják az orvosi kivizsgálást és kezelést.
A cikk tartalmát a Wikipédia önkéntes szerkesztői alakítják ki, és bármikor módosulhat.