Faragó Andor
Mai cikkünkben a Faragó Andor lenyűgöző világába fogunk beleásni. Ezt a témát évek óta kutatják és foglalkoztatják, és ez nem is csoda. A Faragó Andor tudósok, kutatók, amatőrök és kíváncsiak figyelmét egyaránt felkeltette. A történelem során a Faragó Andor döntő szerepet játszott a mindennapi élet, a kultúra, a technológia és általában a társadalom különböző területein. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Faragó Andor különböző aspektusait, az eredetétől a mai világra gyakorolt hatásáig. Biztosak vagyunk abban, hogy ennek az olvasásnak a végén szélesebb és gazdagabb megértése lesz a Faragó Andor-ről. Készüljön fel a felfedezés és a tanulás útjára!
| Faragó Andor | |
| Született | Grosz Andor 1877. szeptember 26. Budapest |
| Elhunyt | 1944 (66-67 évesen) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Házastársa | Rosenfeld Berta (h. 1903–1944) |
| Foglalkozása | tanár |
.jpg)
Faragó Andor, 1901-ig Grosz Andor[1] (Budapest, 1877. szeptember 26.[2] – Budapest, 1944)[3] magyar matematikatanár, a KöMaL szerkesztője, Faragó László neveléstudós, matematikus nagybátyja.
Élete
Grosz Jakab pénzügyőri biztos és Herz Irma fia. 1896-ban a budapesti VII. kerületi Állami Főgimnáziumban érettségizett, majd négy évig a Budapesti Tudományegyetem bölcsészkarának hallgatója volt Fejér Lipót évfolyamtársaként. Tanári oklevelet nyert a budapesti Országos Tanítóvizsgáló Bizottság előtt 1898-ban tett alapvizsgálata, 1900-ban tett szakvizsgálata és 1901-ben tett pedagógiai vizsgálata alapján. 1901-ben kinevezték helyettes tanári minőségben a Beregszászi Magyar Királyi Állami Főgimnáziumba.[4] A következő évtől a Soproni Állami Főreáliskola matematika és természettan tanára lett. 1910-ben a budapesti VIII. Kerületi Állami Főgimnáziumba helyezték át.[5] 1936-ban nyugdíjazták.
1925-től újraindította az első világháború miatt megszüntetett KöMaL-t, ezúttal mint Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapokat, aminek szerkesztője és kiadója volt 1938-ig, amikor a kiadás lehetetlenné vált. Ő vezette be a kiemelkedő feladatmegoldók fényképeinek közlését.
1944-ben a nyilasok a Dunába lőtték. Halálának pontos időpontja nem ismert.
Családja
Felesége Rosenfeld Berta (1885–?) volt, Rosenfeld Arnold földbirtokos és Mondschein Riza lánya, akit 1903. július 9-én Sopronban vett nőül.[6]
Gyermekei Faragó István (1906–1944) és Faragó György (1907–1944).
Jegyzetek
- ↑ Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 19493/1901. Forrás: MNL-OL 30792. mikrofilm 499. kép 1. karton. Névváltoztatási kimutatások 1901. év 10. oldal 30. sor
- ↑ Születési bejegyzése az óbudai izraelita hitközség születési akv. 99/1877. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. június 17.)
- ↑ Halotti bejegyzése a Budapest XI. kerületi állami halotti akv. 22/1949. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. június 17.)
- ↑ „Állami Gimnázium, Beregszász”
- ↑ „Áthelyezés (VIII. kerület)”, Pesti Hírlap, 1910. december 27. (Hozzáférés: 2021. június 17.)
- ↑ Házasságkötési bejegyzése a soproni polgári házassági akv. 115/1903. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. június 17.)
Források
- Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
További információk
- Radnai Gyula: Faragó Andorról – két tételben I. Felkészülés a tanári pályára a XIX. század végén (magyar nyelven). Érintő (Bolyai János Matematikai Társulat), 2016. december 1.
- Radnai Gyula: Faragó Andorról – két tételben II. Tanár és lapszerkesztő a XX. században (magyar nyelven). Érintő (Bolyai János Matematikai Társulat), 2017. március 1.