A mai világban a Főkapitány olyan téma, amely nagy érdeklődést és vitát váltott ki. Akár történelmi jelentősége, akár a jelenlegi társadalomra gyakorolt hatása, akár a különböző területekre gyakorolt hatása miatt, a Főkapitány sokak figyelmét felkeltette. A Főkapitány megjelenésétől napjainkig sokféle véleményt keltett, és számos tanulmány és kutatás tárgya volt. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Főkapitány-hez kapcsolódó különböző szempontokat, elemezve jelentőségét, következményeit és időbeli alakulását.
Főkapitány | |
A Magyar Királyság országos főkapitánya | |
![]() | |
A Hunyadi-ház címere | |
![]() | |
Első Hunyadi János 1453. január 30. – 1456. augusztus 11. | |
Adatok | |
Ország | Magyar Királyság |
Első | Hunyadi János |
Utolsó | István nádor |
Típus | Főparancsnok |
Kinevezi | Magyarország királya |
Hivatal kezdete | 1453. január 30. |
Hivatal vége | 1848. szeptember 25. |
Előd | 7 főkapitány[1] |
Utód | Régens |
A magyar történelem során több különböző cím viselőjét is főkapitánynak nevezzük.
A Magyar Királyság hét főkapitánya a kiskorú V. László magyar király régensi tanácsa, mely a hadseregeinek főparancsnoka volt 1445-ben.[2] A tanács tagja volt Hunyadi János és Újlaki Miklós erdélyi vajdák, Rozgonyi György országbíró, Bebek Imre, Ország Mihály, Szentmiklósi Pongrác és Jiskra János.[3][2] A hét kapitány csak egy évig volt hivatalban, mivel Hunyadi Jánost 1446-ban a rendi országgyűlés kormányzói jogkörökkel ruházta fel.[4]
1453-ban Hunyadi lemondott a kormányzóságról, V. László ezt követően nevezte ki országos főkapitánnyá, ezzel Hunyadi maradt az ország hadseregének főparancsnoka. Halála után Cillei Ulrik, majd Hunyadi László töltötte be a tisztséget. Utóbbi után a mindenkori nádor lett a cím viselője.[5]
A 16. és a 17. században a magyar királyi főkapitányságok élén is a főkapitány állt. Ő volt a katonai körzet katonai parancsnoka a Habsburg-török háborúk idején a királyi Magyarország területein.
A főkapitányi cím I. Ulászló halála után jött létre 1444-ben.[3] Az uralkodó nélküli Magyar Királyság trónjára behívták Albert király fiát, Habsburg Lászlót. A fiatal Lászlót azonban III. Frigyes német-római császár őrizte Tirolban. A magyar főurak kérték, hogy engedje el Lászlót, de Frigyes ezt elutasította. Ez a főurak között is összetűzéseket okozott. Mielőtt egyetlen régenst neveztek volna ki, úgy döntöttek, hogy hét nemes és nagy befolyású főurat választanak meg hét különböző magyar főkapitányság irányítására.[6]
Ebben az időszakban nagy küzdelem folyt a magyar főurak között földbirtokaikért, emiatt a főkapitányok közül néhányan vissza is éltek hatalmukkal. Rablóbáró lett többek között Szentmiklósi Pongrác és Jiskra János is.[7][8]
Még ez idő alatt is fontolgatták, hogy leváltsák-e V. Lászlót, főleg a szlavón és horvát nemesek. Bebek Imre ideje nagy részét ezek meggyőzésével töltötte. Végül Bebeknek sikerült a király oldalára állítania a szalvón nemesség jelentős részét.
Bebek Imre Hunyadi kinevezésével végül 1446-ban visszalépett a főkapitányi címtől, majd 1448-ban a rigómezei csatában vesztette életét.[9]
Főkapitány | Terület | Egyéb tisztségei |
---|---|---|
Hunyadi János (1407–1456) |
Lista
| |
(1410–1477) |
| |
Rozgonyi György (?–1458) |
| |
Országh Mihály (1410–1484) |
| |
(?–1474) |
| |
Bebek Imre (?–1448) |
| |
Jan Jiskra (1400–1469) |
# | Portré | Főkapitány | Hivatal kezdete | Hivatal vége | Uralkodó | Megjegyzés |
---|---|---|---|---|---|---|
![]() |
Hunyadi János (1407–1456) |
|||||
![]() |
Cillei Ulrik (1406–1456) |
|||||
![]() |
Hunyadi László (1431–1457) |
|||||
![]() |
Nádasdy Tamás (1498–1562) |
|||||
![]() |
Nádasdy Tamás (1498–1562) |
Hunyadi László halála után nem ismert, ki lett az új főkapitány. Később a cím a mindenkori nádorhoz került, így ő lett az állandó országos főkapitány.
A három részre szakadt Magyarország Habsburg-részén (Királyi Magyarország) létrejövő kapitányságok (vagy főkapitányságok) élén álló vezetők viselték a királyi főkapitány címet.
Ez a szócikk részben vagy egészben a Captain in Chief című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.