Főkapitány

A mai világban a Főkapitány olyan téma, amely nagy érdeklődést és vitát váltott ki. Akár történelmi jelentősége, akár a jelenlegi társadalomra gyakorolt ​​hatása, akár a különböző területekre gyakorolt ​​hatása miatt, a Főkapitány sokak figyelmét felkeltette. A Főkapitány megjelenésétől napjainkig sokféle véleményt keltett, és számos tanulmány és kutatás tárgya volt. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Főkapitány-hez kapcsolódó különböző szempontokat, elemezve jelentőségét, következményeit és időbeli alakulását.

Főkapitány
A Magyar Királyság országos főkapitánya
A Hunyadi-ház címere
A Hunyadi-ház címere
Első Hunyadi János 1453. január 30. – 1456. augusztus 11.
Első
Hunyadi János

1453. január 30. – 1456. augusztus 11.

Adatok
OrszágMagyar Királyság
ElsőHunyadi János
UtolsóIstván nádor
TípusFőparancsnok
KineveziMagyarország királya

Hivatal kezdete1453. január 30.
Hivatal vége1848. szeptember 25.

Előd7 főkapitány[1]
UtódRégens

A magyar történelem során több különböző cím viselőjét is főkapitánynak nevezzük.

A Magyar Királyság hét főkapitánya a kiskorú V. László magyar király régensi tanácsa, mely a hadseregeinek főparancsnoka volt 1445-ben.[2] A tanács tagja volt Hunyadi János és Újlaki Miklós erdélyi vajdák, Rozgonyi György országbíró, Bebek Imre, Ország Mihály, Szentmiklósi Pongrác és Jiskra János.[3][2] A hét kapitány csak egy évig volt hivatalban, mivel Hunyadi Jánost 1446-ban a rendi országgyűlés kormányzói jogkörökkel ruházta fel.[4]

1453-ban Hunyadi lemondott a kormányzóságról, V. László ezt követően nevezte ki országos főkapitánnyá, ezzel Hunyadi maradt az ország hadseregének főparancsnoka. Halála után Cillei Ulrik, majd Hunyadi László töltötte be a tisztséget. Utóbbi után a mindenkori nádor lett a cím viselője.[5]

A 16. és a 17. században a magyar királyi főkapitányságok élén is a főkapitány állt. Ő volt a katonai körzet katonai parancsnoka a Habsburg-török háborúk idején a királyi Magyarország területein.

A 7 főkapitány időszaka

A főkapitányi cím I. Ulászló halála után jött létre 1444-ben.[3] Az uralkodó nélküli Magyar Királyság trónjára behívták Albert király fiát, Habsburg Lászlót. A fiatal Lászlót azonban III. Frigyes német-római császár őrizte Tirolban. A magyar főurak kérték, hogy engedje el Lászlót, de Frigyes ezt elutasította. Ez a főurak között is összetűzéseket okozott. Mielőtt egyetlen régenst neveztek volna ki, úgy döntöttek, hogy hét nemes és nagy befolyású főurat választanak meg hét különböző magyar főkapitányság irányítására.[6]

Ebben az időszakban nagy küzdelem folyt a magyar főurak között földbirtokaikért, emiatt a főkapitányok közül néhányan vissza is éltek hatalmukkal. Rablóbáró lett többek között Szentmiklósi Pongrác és Jiskra János is.[7][8]

Még ez idő alatt is fontolgatták, hogy leváltsák-e V. Lászlót, főleg a szlavón és horvát nemesek. Bebek Imre ideje nagy részét ezek meggyőzésével töltötte. Végül Bebeknek sikerült a király oldalára állítania a szalvón nemesség jelentős részét.

Bebek Imre Hunyadi kinevezésével végül 1446-ban visszalépett a főkapitányi címtől, majd 1448-ban a rigómezei csatában vesztette életét.[9]

Főkapitányok

Főkapitány Terület Egyéb tisztségei
herceg
Hunyadi János
(1407–1456)
ismeretlen
Lista
Újlaki Miklós
(1410–1477)
ismeretlen
semptei
Rozgonyi György
(?–1458)
ismeretlen
guthi
Országh Mihály
(1410–1484)
Mátyusföld[11]
Szentmiklósi Pongrác
(?–1474)
vámosi
Bebek Imre
(?–1448)
Erdély
Giskra János
Jan Jiskra
(1400–1469)
Felvidék

Országos főkapitány

# Portré Főkapitány Hivatal kezdete Hivatal vége Uralkodó Megjegyzés
1
herceg
Hunyadi János
(1407–1456)
1453. január 30.
1456. augusztus 11.
V. László
Hivatalban elhunyt
2
gróf
Cillei Ulrik
(1406–1456)
1456. augusztus 11.
1456. november 9.
A Hunyadiak riválisa, Hunyadi László öleti meg.
3
gróf
Hunyadi László
(1431–1457)
1456. november 9.
1457. március 16.
A király lefejeztette, hivatalban hunyt el
ismeretlen (1457–1543)
4
báró nádasdi és fogarasföldi
Nádasdy Tamás
(1498–1562)
1543 január
1546
I. Ferdinánd
Az állandó pénzhiány miatt lemond
üres (1546–1548)
(4)
báró nádasdi és fogarasföldi
Nádasdy Tamás
(1498–1562)
1548
1552 december
I. Ferdinánd
Ismét lemond

Hunyadi László halála után nem ismert, ki lett az új főkapitány. Később a cím a mindenkori nádorhoz került, így ő lett az állandó országos főkapitány.

A három részre szakadt Magyarország alatt

A három részre szakadt Magyarország Habsburg-részén (Királyi Magyarország) létrejövő kapitányságok (vagy főkapitányságok) élén álló vezetők viselték a királyi főkapitány címet.

Dunáninneni főkapitányok

Bányavidéki főkapitányok

Erdélyi udvari kapitányok

Jegyzetek

  1. Hunyadi János, Újlaki Miklós, Rozgonyi György, Bebek Imre, Ország Mihály, Szentmiklósi Pongrác és Jiskra János.
  2. a b Benda, Kálmán. Magyarország történeti kronológiája: a kezdetektől 1970-ig, négy kötetben, Történettudományi intézet, Budapest: Akadémiai kiadó (1981. április 14.). ISBN 978-963-05-2661-6 
  3. a b Engel, Pál.szerk.: Ayton: The realm of St. Stephen: a history of medieval Hungary, 895 - 1526, International library of historical studies. London: Tauris (2001. április 14.). ISBN 978-1-86064-061-2 
  4. Kontler, László. Millennium in Central Europe: a history of Hungary. Budapest: Atlantisz Publishing House (1999. április 14.). ISBN 978-963-9165-37-3 
  5. FŐKAPITÁNY - A magyar nyelv szótára (magyar nyelven). Arcanum
  6. Ladislas V | Holy Roman Emperor, Bohemian Reformation, Hungarian Reformation (angol nyelven). www.britannica.com, 2023. november 19. (Hozzáférés: 2023. november 28.)
  7. Bánlaky József - A magyar nemzet hadtörténelme. mek.oszk.hu. (Hozzáférés: 2023. november 29.)
  8. I. A szentmiklósi és óvári Pongrácz-család. | Turul 1883-1950 | Kézikönyvtár. www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2023. november 29.)
  9. Liktor (2018). „The First Habsburg-Hungary (1437-1457) II. Political Warfare - Public Legal Stability (1440-1452)”. Iustum Aequum Salutare 14, 239. o. 
  10. Tituláris
  11. A Duna, Vág és Morva folyó közötti terület

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Captain in Chief című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.