Ebben a cikkben elmélyülünk a Földvári Ferenc izgalmas világában. Az eredetétől a mai hatásig megvizsgáljuk a Földvári Ferenc minden oldalát és a különböző területekre gyakorolt hatását. Elemezzük a fejlődését az idő múlásával, valamint a Földvári Ferenc-en létező különböző perspektívákat. Ezen túlmenően megvizsgáljuk ennek jelentőségét a mai társadalomban és a jövőbeli előrejelzéseket. Nem számít, hogy Ön szakértő a területen, vagy ha először hall a Földvári Ferenc-ről, ez a cikk teljes és részletes betekintést nyújt ebbe az izgalmas témába.
Földvári Ferenc | |
Született | Deutsch Ferenc 1895. augusztus 25.[1] Budapest |
Elhunyt | 1981. február 19. (85 évesen)[1] Budapest |
Állampolgársága | magyar |
Házastársa | héthársi Neumann Izabella (h. 1944–1973) |
Szülei | Deutsch Artúr Back Irén |
Foglalkozása |
|
Tisztsége | egyetemi tanár |
Iskolái | Budapesti Tudományegyetem (–1919) |
Kitüntetései | Semmelweis-emlékérem (1966) |
Sírhelye | Farkasréti temető (27-10. sírbolt)[2][3] |
Földvári Ferenc, 1913-ig Deutsch[4] (Budapest, 1895. augusztus 25.[5] – Budapest, 1981. február 19.) orvos, bőrgyógyász, egyetemi tanár, az orvostudományok kandidátusa (1952).
Deutsch Artúr orvos és Back Irén gyermekeként született zsidó családban. Tanulmányait a Budapesti Tudományegyetemen végezte, ahol 1919-ben szerezte meg orvosi oklevelét. Oklevelének megszerzésének évében néhány hónapot az egyetemi Kórbonctani Intézetben töltött. A következő évtől a Bőr- és Nemikórtani Klinika díjtalan gyakornoka volt. 1923 szeptemberétől díjas gyakornok, 1924-től tanársegéd volt. 1936 februárjában magántanári képzettséget szerzett a Bőrgyógyászati therápia című tárgykörből.[6] Ugyanezen év szeptemberétől fizetéses tanársegédi minőségben megkapta a fizetéstelen adjunktusi címet. 1938-ban megbízott intézeti vezető lett, majd a következő év novemberében megvált állásától. 1938 és 1945 között magángyakorlatot folytatott. Nővére, Deutsch Klára a holokauszt áldozata lett. 1945. április 4-től ismét a klinika munkatársa lett fizetéstelen adjunktusként. A következő évben nyilvános egyetemi tanári címet kapott és kinevezték a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem Bőr- és Nemikórtani Klinikájának igazgatójává.[7] 1952-től vezette az Országos Bőr- és Nemikórtani Intézetet. A szakcsoport elnöke volt és szerkesztőbizottsági tagja a szakcsoport tudományos lapjának. Az MTA Biológiai és Klinikai Bizottságában mint referens működött, és az Akadémia szakbizottságának elnöke volt. Számos külföldi társaság és tudományos lap szerkesztőbizottsága választotta tagjának. Huszonegy éven át vezette az országos legjelentősebb dermato-venerológiai intézményét és tizenkilenc évig a Magyar Dermatológiai Társaság elnöke volt.
Kutatási területe a bőr hólyagos megbetegedései, a gombás fertőzések, a nemi betegségek és a szifilisz különböző kórformái. Közel száz tudományos közleménye jelent meg, a fele idegen nyelven. Jelentős részben működésének köszönhető, hogy az 1960-as években a szifilisz visszaszorult Magyarországon.
A Farkasréti temetőben nyugszik (27-10. sírbolt).
Felesége héthársi Neumann Izabella (1905–1973)[8] volt, Neumann D. Sándor fakereskedő és héthársi Neumann Helén lánya, akit 1944-ben Budapesten vett nőül.