Fáy Gusztáv

Ebben a cikkben a Fáy Gusztáv témájával foglalkozunk különböző nézőpontokból, elemezve a mai társadalomra gyakorolt ​​hatását. Megvizsgáljuk a Fáy Gusztáv körül forgó különféle véleményeket és érveket, hogy megvilágítsuk annak jelentőségét és mindennapi életünkre gyakorolt ​​​​hatásait. Az eredetétől egészen a fejlődéséig merülünk el a Fáy Gusztáv-ben, hogy jobban megértsük a modern világra gyakorolt ​​hatását. Kritikus és reflektív megközelítéssel igyekszünk feltárni azokat a különböző szempontokat, amelyek a Fáy Gusztáv-et érdekes témává és aktualitássá teszik, és arra hívjuk olvasóinkat, hogy reflektáljanak és megalapozott véleményt alkossanak az ügyben.

Fáy Gusztáv
Életrajzi adatok
Született1824. július 5.
Pozsony
Elhunyt1866. május 19. (41 évesen)
Pest
Tevékenység
A Wikimédia Commons tartalmaz Fáy Gusztáv témájú médiaállományokat.

Fáji Fáy Gusztáv (Pozsony, 1824. július 5. – Pest, 1866. május 19.) földbirtokos, zeneszerző.

Élete

Fáy András és Sziráky Zsuzsa fia; jogot végzett s a megyében kezdette pályáját; a nádor 1845-ben nevezte ki Pest megye tiszteletbeli aljegyzőjévé, már 1848-ban negyedik, még az évben harmadik és 1849-ben már második aljegyző lett. A megyei élettől csakhamar búcsút vett. Apjával 1849. október 1-jén egyezséget kötött, mely szerint az átadta neki gombai jószágát teljes haszonélvezettel és birtokjoggal. Visszavonult tehát Gombára, ahol a gazdaságnak és szenvedélyének, a zenének élt. Nem sokkal a szabadságharc után megházasodott, unokatestvérét (nagybátyjának Fáy Lászlónak a leányát), Fáy Zsuzsát vette feleségül. Gyenge testalkatú volt és gyakran betegeskedett.

Munkái

Fiesco volt első operája (ismertető: Magyar Hirlap 1852. 684. 685. sz.; „a nemzeti szinház nem fogadta el előadásra, s ez esemény atyját is elkeserítette, ki attól kezdve nem járt a szinházba; csupán egyszer ment el, 1857. febr. 7. a jubileuma alkalmából rendezett előadásra, mikor a Régi pénzek kerültek szinre”).

Kamilla c. második operája színre került 1865. ápr. 4-én a nemzeti színházban és egy darabig műsoron is volt; Cornaro Katalin, Ciprus királynője című operájának 1. és 2. felvonását, melyet hátrahagyott, 1870. máj. 19-én adták a Nemzeti Színházban.

Észrevételei az eredeti opera bíráló bizottmány levelére, Gomba, 1852. jan. 8. (Magyar Hirlap 1852. 684. 685. sz.)

Források

További információk

  • Brockhaus-Riemann zenei lexikon. Szerk. Dahlhaus, Carl és Eggenbrecht, Hans Heinrich. A magyar kiadás szerk. Boronkay Antal. Bp., Zeneműkiadó, 1983-1985.
  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944.  , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
  • Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.
  • Magyar Színművészeti Lexikon. Szerk. Erődi Jenő és Kürthy Emil összegyűjtött anyagának felhasználásával... Schöpflin Aladár. , Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, .
  • A Pallas nagy lexikona, az összes ismeretek enciklopédiája. 1-16 k. (17-18. pótk. Szerk. Bokor József). Bp., Pallas-Révai, 1893-1904.
  • Révai nagy lexikona. Bp., Révai, 1911-.
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.
  • Magyar irodalmi lexikon. Flóris Miklós és Tóth András közreműködésével szerk. Ványi Ferenc. Átnézte Dézsi Lajos, Pintér Jenő. Bp., Studium, 1926.