Estók János

A mai világban a Estók János a társadalom széles köre számára nagyon fontos és érdekes téma lett. A Estók János megjelenése óta felkeltette az akadémikusok, szakértők, szakemberek és a nagyközönség figyelmét, heves vitákat és végtelen vitákat generálva a következményeiről, alkalmazásairól és következményeiről. Akár a technológiára, a gazdaságra, a kultúrára vagy a politikára gyakorolt ​​hatása miatt, a Estók János továbbra is a tanulmányok és elemzések tárgya, egyre növekvő érdeklődést váltva ki, és felkelti a különböző szereplők és szektorok figyelmét. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Estók János különböző oldalait, kihívásait, lehetőségeit és lehetséges következményeit azzal a céllal, hogy rávilágítsunk fontosságára, és hozzájáruljunk hatókörének és jelentésének mai megértéséhez.

Estók János
Született1958. augusztus 26. (66 éves)[1]
Budapest[1]
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
Tisztsége
IskoláiEötvös Loránd Tudományegyetem (–1984, történettudomány)
Tudományos pályafutása
Szakterülettörténettudomány
Kutatási területa 19. századi Magyarország története, gazdaságtörténet
Tudományos fokozategyetemi doktor (1991)
kandidátus (1995)
Munkahelyek
ELTE Bölcsészettudományi Kar (ELTE-BTK)egyetemi tanár (2006–)
Magyar Mezőgazdasági Múzeumtudományos titkár (2003–2009), főigazgató-helyettes (2009–2014), főigazgató (2014–)
A Magyar Mezőgazdasági Múzeum 19. igazgatója
Hivatali idő
2014 – hivatalban
ElődFehér György

Estók János (Budapest, 1958. augusztus 26.[2] –) magyar történész, muzeológus, egyetemi tanár, az ELTE Bölcsészettudományi Kar oktatója, 2014-től a Magyar Mezőgazdasági Múzeum igazgatója.

Élete

Estók János a szegedi Tömörkény István Gimnáziumban és a fővárosi Németh László Gimnázium végezte el középiskolai tanulmányait. Ezt követően az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán tanult tovább, és Szabad György előtt védte meg A mezőgazdasági eszköz- és gépgyártás Magyarországon a XIX. században című szakdolgozatát. 1991-ben „summa cum laude” minősítéssel egyetemi doktori (dr. univ.) címet szerzett. 1995-ben doktorátust (CsC) szerzett (ugyancsak „summa cum laude”), kutatási területe A magyar mezőgazdasági gépgyártás története 1944-ig volt.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Gazdaság- és Társadalomtörténeti Tanszékének oktatója volt, de olykor órákat tartott más történeti tanszékeken is, egyben 2017 óta a doktori iskolája tagja. Emellett 2012-ben a magasabb vezetői megbízáshoz szükséges vezetői ismereteket nyújtó akkreditált képzést, majd a felsővezetői gazdasági képzés I. (2016) és II. (2018) szintjét is teljesítette. 2003-től a Magyar Mezőgazdasági Múzeum tudományos titkára, 2009-től főigazgató helyettese. A 2014. szeptember 15-én a múzeum igazgatójává nevezték ki.

Kutatási területe a mezőgazdasági termelés, üzemszervezet, technika és technológia története, az agrártársadalom, és a feldolgozóipar története.

2022-ben elnyerte a Magyar Érdemrend lovagkeresztje kitüntetést.

Munkahelyei (időrendben)

  • 1984–1986: a budapesti Németh László Gimnáziumban történelem-, magyar nyelv- és irodalomtanár
  • 1986–1991: főiskolai tanársegéd, Budapesti Tanárképző Főiskola, majd az ELTE Tanárképző Főiskolai Kara (ELTE-TFK)
  • 1991–1995: főiskolai adjunktus
  • 1995–1997: főiskolai docens
  • 1997–2003: főiskolai tanár
  • 2003–2023: az ELTE Bölcsészettudományi Kar (ELTE-BTK) Gazdaság- és Társadalomtörténeti Tanszékének agrártörténeti oktatója
  • 2003–2009: a Magyar Mezőgazdasági Múzeum tudományos titkár
  • 2009–2014: a Magyar Mezőgazdasági Múzeum főigazgató-helyettese
  • 2014–: a Magyar Mezőgazdasági Múzeum kinevezett főigazgatója

Művei

Könyvek (időrendben)

  • A mezőgazdasági gépgyártás története Magyarországon a kezdetektől 1944-ig. Budapest 1996.
  • A boldog békeidők. Magyarország története 1849–1914. Magyar Könyvklub–Helikon Kiadó, Budapest 1998, 1999.
  • Magyarország története 1849–1914. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest 1999.
  • Királynék könyve. Magyarország királynői, királynéi, kormányzónéi és fejedelemasszonyai. Helikon Kiadó, Budapest 2000., 2001.
  • Képes gépeskönyv. Gépek a magyar mezőgazdaságban 1945-ig. Mezőgazda Kiadó, Budapest 2001.
  • Igazság és törvény. Deák Ferenc élete. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest 2003.
  • Királynék könyve. Magyarország királynői, királynéi, kormányzónéi és fejedelemasszonyai. Harmadik, javított kiadás. Helikon Kiadó, Budapest 2005.
  • Széchenyi István gróf élete és kora. Officina Kiadó, Budapest 2010.

Könyvrészletek (időrendben)

  • Megváltozó Európa képe . Írta és szerk. Isabelle Backouche . - Mohndruck, Budapest 1995. 104.
  • A mezőgazdasági gépgyártás története Magyarországon, 1848-1944. In Magyarország agrártörténete. Orosz István, Für Lajos, Romány Pál (szerk.) Mezőgazda Kiadó, Budapest 1996. 249-269.
  • Az 1848-49. évi forradalom és szabadságharc története. Hermann Róbert (szerk.) Videopont Kiadó, Budapest 1996.
  • Dobszay Tamás, Estók János, Salamon Konrád, Szerencsés Károly, Tombor László: Tisztelt Ház! A magyar országgyűlések története 1848-1998. Budapest 1998. 46-105.
  • Csaba Csorba, János Estók, Konrád Salamon: The Illustrated History of Hungary. Budapest 1999.
  • Ungheria, Mille anni nel cuore d'Europa. Miniszterelnöki Hivatal. Budapest 2000. 49.
  • A polgárosodó Magyarország. In Csorba Csaba, Estók János, Salamon Konrád: Magyarország képes története. Magyar Könyvklub, Budapest 1999. 129-179.
  • Ungarn auf dem Weg der bürgerlichen Umgestaltung. In Csaba Csorba, János Estók, Konrád Salamon: Die Illustrierte Geschichte Ungarns. Budapest 2000. 129-177.
  • Hungary is the Meeting Point. Budapest 2000. (Gazda Istvánnal közösen, a hannoveri világkiállítás tiszteletére)
  • Technikatörténet 1918-2000. In Magyar Kódex. VI. kötet. Szentpéteri József (főszerk.). Kossuth Kiadó, Budapest 2001. 380-404.
  • Naissance de la Hongrie Moderne. In Csaba Csorba, János Estók, Konrád Salamon: Histoire illustrée de la Hongrie. Budapest 2001. 129-177.
  • Agrártörténet 1848-1889. In Estók János, Fehér György, Gunst Péter, Varga Zsuzsanna: Agrárvilág Magyarországon, 1848-2002. Estók János (szerk.) Argumentum Kiadó-Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest,, 2003. 6-89.
  • A kiegyezés mérlege. In Deák Ferenc élete és kora. Pannonica Kiadó, Budapest, 2003. 114-128.
  • Agronomie. In Hongrois Célébres. ed. István Gazda, András Gervai. Kossuth Kiadó, Budapest 2004. 146-155.
  • Agricultural Science. In World Famous Hungarians. ed. István Gazda, András Gervai. Kossuth Kiadó. Budapest 2004. 146-155.
  • Agrarwissenschaften. In Weltberühmte Ungarn. ed. István Gazda, András Gervai. Kossuth Kiadó, Budapest 2004. 146-155.
  • Agrártörténet 1848-1889. In Estók János, Fehér György, Gunst Péter, Varga Zsuzsanna: Agrárvilág Magyarországon, 1848-2004. Estók János (szerk.) Argumentum Kiadó-Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Második, bővített kiadás. Budapest 2004. 6-89.
  • Agrarian history 1848-1889. In History of Hungarian Agriculture and Rural Life. ed. János Estók. Argumentum Kiadó-Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 2004. 7-81.
  • Agrártudomány. In Világhíres magyarok. Gazda István, Gervai András (szerk.) Kossuth Kiadó, Budapest 2004. 146-155.
  • A polgárosodó Magyarország. In Csorba Csaba, Estók János, Salamon Konrád: Magyarország képes története. Helikon Kiadó, Javított, bővített kiadás, Budapest 2005.
  • Kodanlikustuv Ungari. In Csaba Csorba, János Estók, Konrád Salamon: Ungari ajalugu sonas ja pildis. Kirjastus Ilmamaa, Tartu 2005. 129-177.
  • A mezőgazdasági gépek seregszemléi. (János Estók: Musters of agricultural machines) In Magyarország mezőgazdasága országos kiállításokon. Hungarian agriculture at national exhibitions. Estók János (szerk.) Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest 2005. 74 83.
  • Híres nők a magyar történelemben. Kossuth Kiadó, Budapest 2007. 230. .
  • Az 1848-49. évi forradalom és szabadságharc képes története. Hermann Róbert (szerk.) Tóth Könyvkereskedés és Kiadó, Debrecen 2008.

Források

Videófelvételek

Jegyzetek

  1. ↑ a b PIM-névtér-azonosító. (Hozzáférés: 2021. január 24.)
  2. ↑ Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában


Elődje:
Fehér György 		Utódja:
–