Epergyöngyike

A mai világban a Epergyöngyike olyan témává vált, amely nagyon fontos és sok ember számára érdekes. Mind személyes, mind szakmai szinten a Epergyöngyike nagy vitát és egymásnak ellentmondó vélemények sokaságát váltotta ki. A kezdetektől a jelenlegi helyzetig a Epergyöngyike jelentősen befolyásolta életünket, és hatással volt a társadalom különböző aspektusaira. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Epergyöngyike különböző dimenzióit és perspektíváit, elemezve annak jelentőségét és mai következményeit.

Epergyöngyike
Muscari botryoides
Muscari botryoides
Magyarországon védett
Természetvédelmi érték: 5 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Osztály: Egyszikűek (Liliopsida)
Rend: Spárgavirágúak (Asparagales)
Család: Spárgafélék (Asparagaceae)
Alcsalád: Csillagvirágformák (Scilloideae)
Nemzetség: Muscari
Faj: M. botryoides
Tudományos név
Muscari botryoides
(L.) Mill.
Szinonimák
  • Hyacinthus botryoides L.
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Epergyöngyike témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Epergyöngyike témájú médiaállományokat és Epergyöngyike témájú kategóriát.

Az epergyöngyike, csengőjácint vagy gyöngyjácint (Muscari botryoides) a liliomfélék családjába, azon belül a gyöngyikék (Muscari) nemzetségébe tartozó hagymás évelő növény.

A gyöngyikék nemzetségéből Magyarországon négy faj él: a fürtös gyöngyike, az üstökös gyöngyike, a karcsú gyöngyike, valamint az epergyöngyike.[1]

Elterjedés, élőhely

Közép- és Dél-Európában, a Balkánon, valamint Kis-Ázsiában fordul elő. Leginkább a száraz, meszes talajt kedveli, de jól megél a gyengén savanyú agyagtalajokon is. Magyarországon többek közt a Hevesi Füves Puszták Tájvédelmi Körzet területén él, valamint a Mátrában is megtalálhatóak állományai.[2][3][4][5]

Megjelenése

10-25 centiméteres magasságúra nő meg. Felálló, kopasz tőlevelei soha nem emelkednek a virág fölé. Fürtvirágzatának hossza körülbelül 3–6 centiméter, maguk a virágok gömbölydedek. Gyönyörű kék virágait március végétől májusig nyitja, valószínűleg ezek miatt nevezik egyes vidékeken csengőjácintnak, másutt gyöngyjácintnak.

A vadon élő epergyöngyike hazánkban potenciálisan veszélyeztetett növény: a földművelés módjának változása és a vegyszerek rá sem hatnak kedvezően. Néha mégis meglepő helyen bukkan fel. A Balaton-felvidéken több helyen is előfordul, többek között jelentős számban Balatonszepezd térségében.[1]


Felhasználás

Észak-Amerikában dísznövényként elterjedt.

Jegyzetek

  1. ↑ a b Balaton-felvidéki Nemzeti Park: Epergyöngyike. (Hozzáférés: 2022. április 11.)
  2. ↑ Adatok a Mátra és környéke edényes flórájának ismeretéhez. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 22.)
  3. ↑ A Woodsia ilvensis (L.) R. Br. ˙j előfordulása az Eperjesi Tokaji-hegységben. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 22.)
  4. ↑ Hevesi Füves Puszták Tájvédelmi Körzet. bnpi.hu. . (Hozzáférés: 2017. március 8.)
  5. ↑ NATURA 2000 - STANDARD DATA FORM HUBN10004. natura2000.eea.europa.eu. (Hozzáférés: 2017. március 20.)

Források