Ensztatit
A Ensztatit ma egyre aktuálisabb téma. Hatása különböző területekre terjed ki, a technológiától a politikáig, általában a társadalomig. Az évek során a Ensztatit folyamatos vitát generált, felkeltette a kutatók, szakértők és a nagyközönség érdeklődését. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Ensztatit-et körülvevő különböző oldalakat és perspektívákat, elemezve annak időbeli alakulását és a kortárs élet különböző területeire gyakorolt hatását.
| Ensztatit | |
 | |
| Általános adatok | |
| Névváltozatok | kladnit |
| Kémiai név | magnézium-szilikát |
| Képlet | Mg2Si2O6 |
| Kristályrendszer | rombos |
| Ásványrendszertani besorolás | |
| Osztály | Szilikátásványok |
| Alosztály | Inoszilikátok |
| Csoport | Piroxéncsoport |
| Azonosítás | |
| Megjelenés | nyúlt, oszlopos kristályai ritkák, gyakori a rostos tömeges megjelenése |
| Szín | szürkés, sárgásbarnás vagy zöldesfehér |
| Porszín | fehér |
| Fény | üvegfényű |
| Átlátszóság | áttetsző |
| Keménység | 5,5-6,0 |
| Hasadás | jó |
| Törés | egyenetlen |
| Rugalmasság | rideg |
| Oldhatóság | oldhatatlan |
| Sűrűség | 3,2 g/cm³ |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ensztatit témájú médiaállományokat. | |
Az ensztatit a láncszilikátok között a piroxéncsoport gyakoribb tagja, magnézium tartalmú szilikátásvány. Rombos kristályai gyakoriak a vastartalmú meteoritokban hipersztén és ferroszilit társaságában. Felfedezőjének G. A. Kengott nevű geológust tartják, aki 1855-ben először tette közzé ismertetését. Gyakran tévesztik össze a bronzit ásvánnyal, de a vastartalom hiánya egyértelműsíti. Kőzetalkotó elegykristálykénti megjelenésben 80% körüli az ensztatit, hipersztén társaságában. Gyakran összenőtt kristályokat alkot a piroxéncsoport monoklin elemeivel, különösképpen a diopsziddal. Az ensztatit a bronzit a hipersztén izomorfjának tekinthető. A magas ensztatit tartalmú kőzeteket sűrű zárt szövetszerkezetük miatt gyakran alkalmazzák díszítőkőnek, fagyállóságuk miatt. Ritkán előforduló smaragdzöld egyedi kristályait az ékszeripar hasznosítja. Kissé fluoreszkál, enyhe radioaktivitást mutat. Mállásakor szalonnakőszerű talk keletkezik.
Kémiai összetétele
Keletkezése
Elsődlegesen magmatikus keletkezésű, ultrabázikus, a kevés kovasavat (SiO2) tartalmazó magmából szilárdul meg, mélységi kialakuláskor nagyobb kristályszemcsés (pegmatitos) szövettel, míg kiömléses képződésben finom szemcsézetű mikrokristályosság a jellemző. Másodlagosan kristályos palákban is képződik. Metamorfikus képződésben márványban is megtalálható.
- Hasonló ásványok: andaluzit, apatit és a hipersztén.
Előfordulásai
Ausztria területén Leoben környékén. Csehország morvaországi vidékein. Németországban Baden-Württemberg tartományban Limberg környékén, a Harz-hegységben Bad Harzburg vidékén. Nagyobb mennyiségben fordul elő Skócia, Írország Grönland és Norvégia területén Bamle vidékén. Előfordul Bulgária területén. Oroszországban a Bajkál-tó vidékén, a Kaukázusban, az Ural-hegységben és Szibériában több helyen. Nagyobb mennyiségben van jelen Burma, Kenya, Tanzánia és a Dél-afrikai Köztársaság területén. Az Amerikai Egyesült Államok Kalifornia, Texas, Maryland és Pennsylvania szövetségi államok vidékein több helyen. Előfordulásai megtalálhatók Japán területén és Brazíliában Bahia közelében.
Magyarországon gabbró, andezit és bazalt megjelenéshez kötődően több helyen megtalálható. Jellemző előfordulások vannak Szentbékkálla, Kapolcs és Gyód területén. Jelentős a Szarvaskő közelében nagyobb tömegű gabbróban. A Börzsöny, a Mátra és a Tokaji-hegységben elterjedt kőzetalkotó ásvány.
Források
- Bognár László: Ásványhatározó. Gondolat Kiadó, 1987
- Juhász Árpád: Évmilliók emlékei. Gondolat Kiadó, Budapest, 1987
- Simon and Schuster's: Rock and Minerals. Milánó, 1978
- Walter Schumann: Minerals of the World. Sterling Publishing Co. Inc: New York, 1998
- http://www.webmineral.com