Engelbrekt Engelbrektsson

Mai cikkünkben a Engelbrekt Engelbrektsson lenyűgöző világába fogunk beleásni. Ez a téma évtizedek óta vita és tanulmányozás tárgya, nagy érdeklődést váltva ki mind a szakértők, mind az amatőrök körében. A történelem során a Engelbrekt Engelbrektsson döntő szerepet játszott különböző területeken, a tudománytól a művészetig, a politikáig és a populáris kultúráig. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Engelbrekt Engelbrektsson különböző aspektusait, az eredetétől a modern társadalomra gyakorolt ​​hatásáig, elemezzük következményeit, és kiemeljük a mai világban betöltött jelentőségét. Készüljön fel egy izgalmas utazásra a Engelbrekt Engelbrektsson-en keresztül, és fedezze fel mindazt, amit ez a téma kínál!

Engelbrekt Engelbrektsson
Engelbrekt Engelbrektsson 19. századi szobra
Engelbrekt Engelbrektsson 19. századi szobra
Született1390[1][2]
Norberg parish
Elhunyt1436. május 4. (45-46 évesen)
Hjälmaren
Állampolgárságasvéd
Foglalkozása
A Wikimédia Commons tartalmaz Engelbrekt Engelbrektsson témájú médiaállományokat.

Engelbrekt Engelbrektsson (kb. 1390 – 1436. május 4.) svéd nemes, Svédország katonai kormányzója. Ő volt a vezetője az Engelbrekt-felkelésnek, amely megfosztotta a svéd tróntól VII. Eriket, a kalmari unió királyát.[3]

Élete

Engelbrekt Engelbrektsson dalarnai nemesember és bányatulajdonos volt. Családja az 1360-as években települt át Németországból. Engelbrektet felháborította az, ahogyan a dán helytartó a bányászokat sanyargatta és túladóztatta. Egy küldöttséggel felkereste VII. Eriket Koppenhágában, hogy panaszt tegyen, de elutasították. 1434-ben nyílt fegyveres felkelésbe kezdett a király ellen. A bányászok és parasztok mellett hamarosan a nemesség és az Államtanács tagjai is csatlakoztak hozzá, és alig három hónap alatt az egész országot a hatalmukba kerítették.

1435-ben Engelbrektet az arbogai rendi gyűlésen az ország katonai kormányzójává választották, a királyt pedig trónfosztottá nyilvánították. A főleg az alsóbb néprétegekben népszerű Engelbrekttel szemben a nemesek és a papság 1436-ban Karl Knutsson Bondét választották katonai kormányzónak, Engelbrektnek azonban sikerült kikényszerítenie a megosztott kormányzást.[4] A megegyezés nem volt hosszú életű, mert 1436. május 4-én egy régebbi haragosa, Måns Bengtsson meggyilkolta.

Öröksége

Engelbrektet már nem sokkal a halála után szentként kezdték tisztelni. örebrói sírjánál állítólag csodás gyógyulások történtek. Bár a reformáció véget vetett a kultuszának, ehelyett a függetlenségpárti, idegen befolyás ellen küzdő mozgalom jelképéve lett és nemzeti hőssé vált.

Források

  1. ↑ Kansallisbiografia (finn nyelven). The National Biography of Finland . Finnish Literature Society. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  2. ↑ Sapere enciklopédia (olasz nyelven). De Agostini Editore, 2001
  3. ↑ Engelbrekt Engelbrektsson (Nordisk familjebok / 1800-talsutgåvan. 4. Duplikator – Folkvandringen /499-500. 1881)
  4. ↑ Karl Knutsson (Nordisk familjebok / Uggleupplagan. 13. Johan – Kikare /943-944. 1910)
  • Dick Harrison Sveriges historia medeltiden (Stockholm: Liber. 2002)ISBN 91-47-05115-9
  • Vilhelm Moberg Min svenska historia, II. Från Engelbrekt till och med Dacke (Stockholm: Norstedt. 1971)
  • Larsson, Lars Olof Engelbrekt Engelbrektsson och 1430-talets svenska uppror (P.A. Norstedt. 1984) ISBN 978-91-1-843212-5
  • Lindkvist, Thomas Sveriges medeltid (Solna: Almqvist & Wiksell, 1990) ISBN 978-91-21-10557-3
  • Erik Lönnroth Från svensk medeltid (Stockholm: Aldus/Bonniers, 1961)