A mai világban a Elliptikus galaxis nagyon fontos és érdekes téma lett. Akár a társadalomra, a gazdaságra, a politikára vagy az emberek mindennapi életére gyakorolt hatása miatt, a Elliptikus galaxis-nek sikerült megragadnia a különböző ágazatok és közönség figyelmét. Az idő előrehaladtával a Elliptikus galaxis iránti érdeklődés megnőtt, ami végtelen vitákat, kutatásokat és ellentmondásos véleményeket generált. Ebben az összefüggésben alapvető fontosságú, hogy teljes mértékben megértsük, mi az a Elliptikus galaxis, mik a következményei, és hogyan hat a társadalom egészére. Ezért ez a cikk átfogóan és részletesen foglalkozik a Elliptikus galaxis témával, hogy átfogó és teljes képet adjon annak fontosságáról és hatásáról a mai világban.
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
Az elliptikus galaxisok a szabályos galaxisok egyik alcsoportja. Gömb vagy forgási ellipszoid alakúak, csillagaik a magjuk körül keringenek, ellentétben a spirálgalaxisokkal, többé-kevésbé véletlenszerű síkú pályákon. Kozmikus környezetünkben ezek a leggyakoribbak. Átlagosan 4-3500 milliárd naptömegnyi anyagot tartalmaznak. Csillagközi anyag nagyon kevés van bennük, ezért csillagkeletkezés sem zajlik, következésképpen a nyílthalmazok is hiányoznak ezekből a galaxisokból. Főleg II. populációs csillagokból állnak. Ezen tulajdonságaik miatt hasonlítanak a gömbhalmazokra.
Az elliptikus galaxisokat lapultság szerint csoportosítjuk az E0-E7 osztályokba. A lapultságot úgy számítjuk ki, hogy k=10(a-b)/a (egész számra kerekítve), ahol a illetve a b az ellipszoid nagy- illetve kistengelye. Az elliptikus galaxisok előtt jelölt még egy átmeneti típus is, amely csak magból és spirális szerkezet nélküli korongból áll.
Méret szerint megkülönböztetve őket, ismerünk: