Dél-amerikai-lemez

Ebben a cikkben a Dél-amerikai-lemez-et különböző megközelítésekből közelítjük meg, hogy teljes és részletes képet adjunk erről a témáról/személyről/dátumról. Eredetét, fejlődését, a társadalomra gyakorolt ​​hatását és lehetséges jövőbeli következményeit elemzik. A Dél-amerikai-lemez-hez kapcsolódó legrelevánsabb szempontokról, valamint adatokról és tényekről egy körutazás készül, amelyek lehetővé teszik az olvasó számára, hogy mélyreható ismereteket szerezzen a témáról. Emellett szakértői vélemények és ajánlások is helyet kapnak, amelyek gazdagítják a tartalmat és szélesebb perspektívát adnak. Ennek a cikknek az a célja, hogy átfogó perspektívát kínáljon a Dél-amerikai-lemez-ről, amely informatív, érdekes és hasznos az olvasó számára.

A Dél-amerikai-lemez

A Dél-amerikai-lemez a földkéreg egyik nagylemeze, ami egyaránt tartalmaz szárazföldi és óceáni kéregdarabokat is, területe mintegy 43 600 000 km², mozgásának iránya nyugati 27-34 mm/év sebességű. A lemez elsősorban a dél-amerikai kontinenst hordozza magán, emellett a Dél-Atlanti-óceán medencéjének nyugati fele is ezen a lemezen fekszik.

Határok

A Dél-amerikai-lemez keleti határát a Közép-Atlanti-hátság alkotja, ahol a folyamatosan képződő új anyag növeli a területét, és távolítja el Afrikától. Dél irányban a hátság folytatódik az Antarktiszi-lemez felé, majd a Déli-Sandwich-lemezzel határos egy óceáni árokban. Tovább haladva nyugat felé, a Scotia-lemezzel van változatos déli határa. Nyugati határát végig egy hosszú alábukási zóna jelöli ki, aminek déli végén ismét az Antarktiszi-lemezzel határos, majd a Nazca-lemez bukik a kontinens alá. Északi határán változatos módon határolódik el a Karib-lemeztől, majd egy transzform vető mentén határos az Észak-amerikai-lemezzel. A lemeztől elkülöníthető két kisebb, részlegesen önállóan is mozgó lemez, ezek az Észak-Andok-lemez és az Altiplano-lemez.

Földtörténet

A Dél-amerikai-lemez hasonlóan Ázsiához és Afrikához több ősi kratonból állt össze a földtörténeti ősidő folyamán. Gondwana kialakulásában vett részt az óidő folyamán, a Kaledóniai-hegységképződés nem érintette azonban a Variszkuszi-hegységképződést, hagyott hátra néhány nyomot Argentína földjén. A kontinenst a földtörténet szinte valamennyi időszakában nagy területeket érintő tengerelöntések érték, vastag rétegsorokat hátrahagyva. Mintegy 100 millió éve kezdett elszakadni Afrikától, és vált önálló kontinenssé. Az újidő folyamán nyugat felé haladva fokozatosan gyűrődtek fel az Andok hegyláncai és vulkánjai, mialatt maga alá gyűrte az óceáni lemezeket. A vulkáni működés továbbra is igen aktív a lemez folytatódó alábukása miatt. Az Észak-Amerikával való kapcsolat, vagyis a Panamai-földhíd mintegy 3 millió éve jött létre kialakítva a mai földrajzi képet.

Források

  • Gábris Gyula (szerk.): Általános Természetföldrajz II. Bp., ELTE Eötvös Kiadó, 2013
  • Probáld Ferenc: Amerika regionális földrajza. Trefort Kiadó, 2005
  • Harangi Szabolcs: Vulkánok - A Kárpát-Pannon térség tűzhányói. Szeged, GeoLitera, 2011
  • Plate size Archiválva 2016. június 5-i dátummal a Wayback Machine-ben
  • Huang, Zhen Shao (1997). "Speed of the Continental Plates". The Physics Factbook. Retrieved 30 June 2015.
  • Tectonics at Mcgill University, Montréal