A mai világban a Dzsedefré emberek millióinak figyelmét ragadta meg szerte a világon. Akár a társadalomra gyakorolt hatása, akár történelmi jelentősége, akár a populáris kultúrára gyakorolt hatása miatt, a Dzsedefré ma állandó beszédtémává vált. Ahogy megvizsgáljuk a Dzsedefré-et alkotó különböző szempontokat és oldalakat, nyilvánvalóvá válik, hogy jelentősége és hatóköre több szinten is jelentős. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Dzsedefré különböző aspektusait, és azt, hogy miként hagyott kitörölhetetlen nyomot a kortárs társadalomban.
Dzsedefré | |||||||
Radzsedef | |||||||
| |||||||
![]() | |||||||
Uralkodása | i. e. 2566 – 2558 | ||||||
Prenomen |
Dzsedefré („Állandó, mint Ré”[1]) | ||||||
Nomen |
| ||||||
Apja | Hufu | ||||||
Főfelesége | II. Hotepheresz, Khentetenka | ||||||
Gyermekei | Hornit, Baka, Szetka, Nikaudzsedefré, Hotepheresz, Noferhotepesz | ||||||
Fontosabb építkezései | Dzsedefré-piramis | ||||||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Dzsedefré témájú médiaállományokat. |
Dzsedefré vagy Radzsedef (ur.: kb. i. e. 2566 – i. e. 2558) az ókori egyiptomi IV. dinasztia fáraója, Hufu fia, Hafré bátyja. Ő volt az első, aki használta a Ré fia címet, ami Ré napisten kultuszának növekvő népszerűségére utal.
Nem ő, hanem Kawab herceg volt Hufu legidősebb fia és örököse, ő azonban meghalt. Feltételezték, hogy Dzsedefré ölte meg, amit azzal támasztottak alá, hogy utóbbi nem Gízában építtette piramisát, hanem Abu Roásban, és ezt a piramist később rongálás érte, amit családi viszály jelének tudtak be. Bebizonyosodott azonban, hogy a piramis rongálása sokkal későbbi, a római korra tehető, Gíza pedig akkor még nem volt hagyományosan a család temetkezési helye, hiszen eddig csak Hufu temetkezett itt; Abu Roás pedig jó helynek tűnhetett egy messziről is látszó, impresszív piramis felépítéséhez.[2]
A torinói királypapirusz szerint nyolc évig uralkodott. Az uralkodására vonatkozó korabeli említések közül a 11. jószágösszeírás említése a legkésőbbi, ezt a Hufu bárkavermét borító egyik gerendára írva találták.[3] (Miroslav Verner megjegyzi, hogy az itt dolgozó munkások írta feliratokon Dzsedefrének csak vagy a trónneve, vagy a Hórusz-neve szerepel.[3]) Ez, amennyiben a jószágösszeszámlálás évente történt, legalább tizenegy évnyi uralkodást bizonyít; amennyiben kétévente, úgy legalább huszonegy évnyit. Miroslav Verner a tizenegy éves uralkodás mellett áll, mivel Dzsedefré viszonylag kevés emléket és feliratot hagyott maga után.[3] Vitatott azonban, hogy a felirat valóban Dzsedefrére utal: Rainer Stadelman, Vassil Dobrev, Jánosi Péter szerint Dzsedefréé, míg Wolfgang Helck, Anthony Spalinger, Jean Vercoutter és W. S. Smith szerint Hufura utal, mivel a gerendát már Hufu idejében a helyszínre vitték, és a fáraó temetésekor tették a helyére, ami az utód, Dzsedefré uralkodásának elején történhetett.[3]
Dieter Arnold német tudós 1981-ben egy MDAIK-cikkében megjegyezte, hogy a Hufu bárkavermének kövein található feliratok és jelek összefüggőek ugyanennek az építési projektnek azokkal a fázisaival, amelyen Dzsedefré munkásai dolgoztak.[4] Verner megjegyzi, hogy ezek a feliratok és jelek rendszerint azzal állnak kapcsolatban, ahogy a köveket feltörték, szállították, tárolták és mozgatták az építési területen.[5] Mindenesetre egyetlen feliratról, ráadásul az egyetlen dátumozott feliratról, amit nem is Dzsedefré bárkavermében találtak, hanem máséban, nem lehet minden kétséget kizáróan eldönteni, kire utal.[3]
Verner azt is megjegyzi, hogy a Dzsedefré piramisát ásató francia–svájci csoport úgy találta, a piramist sikerült befejezni még Dzsedefré életében.
Kawab özvegyét, II. Hotepheresz hercegnőt vette feleségül, aki mindkettejük testvére volt, és később talán egy harmadik fivéréhez, a Dzsedefrét követő Hafréhoz is feleségül ment.[6] Egy másik felesége ismert, Khentetka, több szobortöredéktől az Abu Roás-i halotti templomból.[7] Dzsedefré gyermekei:
A Vallogia vezette francia kutatócsoport a piramiskomplexum feltárása közben két további lehetséges gyermekének nevét megtalálta:
Dzsedefré folytatta az egyre északabbra temetkezést; ma romos piramisa Abu Roásban épült, Gízától kb. 8 km-re.