A mai világban a Dualszky János továbbra is olyan téma, amely az emberek széles körében nagyon fontos és érdekes. Akár a társadalomra, akár a politikára, akár a populáris kultúrára gyakorolt hatása miatt, a Dualszky János továbbra is vitákat és reflexiókat generál különböző területeken. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Dualszky János különböző aspektusait, elemezve jelentőségét, következményeit és lehetséges jövőbeli perspektíváit. Multidiszciplináris megközelítésen keresztül igyekszünk jobban megérteni a Dualszky János relevanciáját napjainkban, valamint a kortárs társadalom jövőjére gyakorolt lehetséges hatását.
Dualszky János | |
Életrajzi adatok | |
Születési név | Dualszky János |
Született | 1808. január 6. Szenice |
Nemzetiség | magyar |
Elhunyt | 1881. március 22. (73 évesen) Nyitra |
Munkássága | |
Vallás | keresztény |
Felekezet | római katolikus |
Felavatás | 1831. január 15. |
Dualszky János (Szenice, 1808. január 6. – Nyitra, 1881. március 22.) kanonok és címzetes apát, helytörténetíró.
Nyitrán tanult papnövendékként, miséspappá 1831. január 15-én szentelték föl. 1830-tól öt éven át volt nevelő Mednyánszky József bárónál, azután trencséni segédlelkész (káplán), majd 1843-ban apátfalvai, 1844-től beckói plébános. 1862-től nyitrai kanonok[1] és 1871-től címzetes apát. A Magyar Történeti Tárban (III. 1857.) Révay László naplójából közölt (1600–1605) kivonatokat.