Dovzsenko Filmstúdió
Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Dovzsenko Filmstúdió témáját, mélyreható elemzést nyújtva annak eredetétől a mai relevanciáig. Elmélyedünk a Dovzsenko Filmstúdió körüli különböző szempontokba, és olyan átfogó jövőképet kínálunk, amely lehetővé teszi olvasóink számára, hogy mélyen megértsék a Dovzsenko Filmstúdió fontosságát és következményeit a különböző területeken. Kutatásokon, adatokon és tanúságtételeken keresztül igyekszünk megvilágítani a Dovzsenko Filmstúdió-et és annak társadalomra, kultúrára, gazdaságra, politikára és más releváns területekre gyakorolt hatását. Milyen tényezők járultak hozzá a Dovzsenko Filmstúdió időbeli fejlődéséhez? Melyek a fő kihívások jelenleg? Milyen jövőbeli következményei lehetnek a Dovzsenko Filmstúdió-nek? Ez a néhány kérdés, amelyekkel ebben a cikkben foglalkozunk azzal a céllal, hogy teljes és gazdagító képet adjunk erről a témáról. Csatlakozzon hozzánk a Dovzsenko Filmstúdió túrán, és fedezzen fel mindent, amit erről a lenyűgöző témáról tudni érdemes!
| Dovzsenko Filmstúdió | |
 | |
| Típus |
|
| Alapítva | 1927 |
| Névadó | Olekszandr Petrovics Dovzsenko |
| Székhely | Kijev |
| Iparág | filmkészítés |
| Forma | állami tulajdonú vállalat |
| Termékek | film |
 Dovzsenko Filmstúdió
Pozíció Ukrajna térképén
| |
 é. sz. 50° 27′ 21″, k. h. 30° 26′ 59″50.455810°N 30.449800°EKoordináták: é. sz. 50° 27′ 21″, k. h. 30° 26′ 59″50.455810°N 30.449800°E | |
| A Dovzsenko Filmstúdió weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Dovzsenko Filmstúdió témájú médiaállományokat. | |
A Dovzsenko Filmstúdió (ukránul: Кіностудія імені Олександра Довженка) Ukrajna egyik legjelentősebb, nagy múltú filmvállalata a fővárosban, Kijevben. A Szovjetunió fennállásának idején több mint 900 filmet, köztük számos fesztiváldíjas alkotást gyártottak falai között.
A filmgyár mintegy 17,5 hektárnyi területén nyolc filmfelvételi műterem található, köztük van Európa egyik legnagyobb, kb. 2500 m²-es műterme is.
Története
Az ukrán fővárosban létesítendő állami filmgyár tervét 1925-ben fogadták el. Az építkezés 1927 tavaszán kezdődött, és már ősszel leforgatták az első némafilmet (Vanyka és a Bosszúálló, rendezője Axel Lundin). Ebben a stúdióban készült el az első szovjet hangosított dokumentumfilm, Dziga Vertov A Donyec-medence szimfóniája (1931) című műve. Az első Kijevben forgatott színes filmet, a Szorocsinci vásárt Nyikolaj Ekk rendezte 1939-ben. A filmstúdió leghíresebb rendezője és szervező egyénisége azonban vitathatatlanul Alekszandr Petrovics Dovzsenko volt, aki itt készítette el világszerte ismertté vált alkotásait, köztük A Föld című művét (1930), mely felkerült a világ legjobb filmjeiként elismert Brüsszeli tizenkettő listájára. A stúdió egy másik produkciója, Mark Donszkoj a Szivárvány (1944, oroszul: Raduga) című alkotása az amerikai Filmakadémia legjobb külföldi filmnek járó díját nyerte el.
1941-ben a német támadás elől a filmgyárat Taskent és Ashabad városokba menekítették, ahonnan csak Kijev felszabadítása után költözhetett vissza. 1957-ben a filmvállalat felvette Dovzsenko nevét. A következő évek a filmstúdió legproduktívabb időszakának számítanak, amikor olyan kiemelkedő filmek születtek, mint például a sok országban nagy sikerrel vetített Fekete tollú fehér madár (1971, Jurij Iljenko) vagy Szergej Ioszifovics Paradzsanov zajos nemzetközi sikert aratott filmje, az Elfelejtett ősök árnyai (1964). Az 1960-as évek végén a filmgyárban tv-filmek készítésére szakosodott részleg alakult, és a gyár filmszínészei stúdiószínházat szerveztek.
A Szovjetunió felbomlása a filmiparban is komoly problémákat okozott, az 1990-es évek közepétől a kijevi filmgyárban gyakorlatilag szünetelt a produkciós tevékenység. A következő évtizedben újraindult ukrán nemzeti filmgyártás főleg történelmi témájú, például Bogdan Hmelnyickijről vagy Mazeppa hetmanról szóló művekkel jelentkezett.
