Ebben a cikkben a Dogmatika különböző aspektusait fogjuk megvizsgálni, azzal a céllal, hogy az olvasó teljes és részletes elemzést kapjon erről a témáról. Eredetétől napjaink relevanciájáig, a társadalom különböző területeire gyakorolt hatásán keresztül elmerülünk egy olyan utazásban, amelyen ennek számos aspektusával foglalkozunk. Történelmi adatok, jelenlegi elméletek és konkrét példák kombinációjával olyan átfogó jövőképet kívánunk kínálni, amely lehetővé teszi a Dogmatika fontosságának alapos megértését a mai társadalomban. Legyen szó személyről, fogalomról, dátumról vagy bármilyen más érdekes elemről, célunk, hogy az olvasó rendelkezésére bocsássuk a szükséges eszközöket ahhoz, hogy elmélyüljenek a Dogmatika lenyűgöző világában, és megértsék annak mai jelentőségét.
A dogmatika általában egy vallás dogmáinak rendszere,[1] a keresztény szóhasználatban a teológia egyik ága, amely azokat a dogmákat foglalja rendszerbe, amelyekben a hívőnek hinnie kell.[1]
A dogmatika nem azzal az igénnyel lép az emberek elé, hogy előadja, mit kell minden embernek igaznak tartania, hanem azzal, mely hitigazságokat, hittételeket (ezek között dogmákat) kell vallania annak, aki a keresztény egyházhoz tartozónak vallja magát.
A keresztény egyházak számára a hit kiindulópontja a Szentírás, amelyet Istentől sugalmazottnak tartanak. A Biblia szövegéről az egyházak többsége sem állítja, hogy szó szerint igaz, hanem olyan értelemben tartják Istentől eredőnek, hogy amit a Biblia emberi szerzői a maguk korának ismeretei alapján, a saját koruk szóhasználatának és az egyes bibliai könyvek műfajának megfelelően megfogalmaztak, annak a lényeges mondanivalója Istentől származik.
A Szentírás értelmezése tekintetében azonban szinte a kereszténység kezdetétől fogva akadtak nézeteltérések. Az Egyház püspökei zsinatokon vitatták meg ezeket a kérdéseket, és fogalmazták meg hittételekben (dogmákban), hogy mi a keresztény egyház hivatalos tanítása az adott kérdésben. Az egyháztörténelem során tehát a legtöbb dogma a vitatott kérdésre adott válaszként fogalmazódott meg.
Ahogy egyre több ilyen hittétel született, idővel felmerült az igény, hogy ezeket a hittételek rendszerbe foglalják. Így alakult ki a dogmatika, a keresztény hittételekkel foglalkozó tudományág.
A katolikus dogmatikának több forrása van:
E források szintézise alapján fogalmazza meg az egyes tételeket, kitérve arra is, hogy a megfogalmazott állításnak milyen fokú a bizonyossága, milyen mértékben kötelező jellegű a hívek számára, illetve, hogy egyes téves állítások milyen mértében elvetendőek. („Hitjelzések és megbélyegzések”[2])
A legtöbb dogmatikai összefoglaló mű az alábbi nagy témaköröket öleli fel:
A jogdogmatika a jogtudománynak az az ága, amely a hatályos és a többség által elfogadott jogrend szisztematikus összefoglalására törekszik, vagyis a jogrendszer anyagát képező különböző jogszabályok rendszerezését és osztályozását végzi.
Feladata a hatályos jog általánosan elismert értékeken alapuló, racionális érvekkel való magyarázata. Gyűjti, elemzi és értékeli az eddig felvetett jogi megoldásokat és ennek az elemző és rendszerező munkának eredményeként általános jogi elveket igyekszik megfogalmazni. Ellenkező irányban: vizsgálja, miként lehet az elvont (absztrakt) jogi elveket konkrét esetekre alkalmazni. Ezzel segíti a jogalmazók munkáját a jogszabályozási hiányokból fakadó problémák (joghézagok: nem lehet minden elképzelhető esetet jogszabályba foglalni) megoldásában, a jogi szövegek értelmezésében, jogi viták eldöntésében, a törvényhozókat pedig új jogszabályok megalkotásában.