Dobroslava Menclová

A Dobroslava Menclová témáját ma széles körben vitatják, és számos területen nagy érdeklődést váltott ki. Mind a szakértők, mind a rajongók időt és erőfeszítést szenteltek ennek a témának a kutatására és elmélyedésére, hogy megértsék a következményeit és a társadalomra gyakorolt ​​hatását. Ebben a cikkben a Dobroslava Menclová-hez kapcsolódó különböző szempontokat fogjuk megvizsgálni, elemezve annak történetét, fejlődését, jelenlegi és jövőbeli kihívásait, valamint jelentőségét a mai világban. Annak érdekében, hogy széles és gazdagító perspektívát kínáljunk, különböző megközelítésekben és véleményekben fogunk elmélyülni, amelyek lehetővé teszik számunkra, hogy teljesebb képet kapjunk a Dobroslava Menclová-ről.

Dobroslava Menclová
Született1904. január 2.[1][2][3][4][5]
Přerov[1][2][6][5][7]
Elhunyt1978. november 19. (74 évesen)[1][2][8][9]
Plzeň[2][8][7]
Állampolgárságacsehszlovák
HázastársaVáclav Mencl
Foglalkozása
  • író
  • építész
  • művészettörténész
  • festőművész
  • szakíró
  • kastélykutató
  • régész
Halál okaközúti baleset

Dobroslava Menclová (Přerov, 1904. január 2. − Plzeň, 1978. november 19.) cseh művészettörténész, építész és régész.

Élete

Akadémikus festő családjából származott. Bučovicén járt középiskolába, majd Prágában Josefa Loukota professzor keze alatt tanul a Művészeti Akadémián. Végül a prágai Cseh Technikai Főiskolán végzett építészetet.

1930-ban férjhez ment Václav Menclhez. Együtt dolgoztak Pozsonyban és Szlovákia szerte elsősorban vár- és kolostor ásatásokon. Számos vár felmérését elvégezték. A második világháború alatt Prágában éltek és a csehországi várakat kutatták. Zdeněk Wirth munkásságát is hasznosították. Az 1948-as kommunista fordulat után a Prágáról szóló kiadványukat politikai okokból a nyomda visszautasította.

Az 1950-es évektől művészettörténészekkel együttműködve a freskófestészetre koncentrált. Feldolgozta az erődítési építészetet, ill. a vártípusok fejlődését. Élete végén Morvaországban a határmentő erődítések feldolgozásával foglalkozott, ezen munkája azonban befejezetlen maradt.

Művei

  • 1936 Bratislava. Stavební obraz města a hradu. Praha. (tsz. Václav Mencl)
  • 1953 O středověkém opevnění našich měst. Zprávy památkové péče IX.
  • 1953 Husitské opevnění Tábora. Zprávy památkové péče X.
  • 1954 Hrad Zvolen. Bratislava
  • 1955 Krásna Hôrka. Bratislava
  • 1956 Hrad Bojnice. (tsz. Florián Hodál)
  • 1956 Hrad Trenčín. Bratislava
  • 1956 Spišský hrad. Pamiatky a múzeá V, 32 n.
  • 1957 Spišský hrad. Bratislava
  • 1961 Vliv husitských válek na pozdně gotickou fortifikační architekturu. Umění IX, 433-471.
  • 1961 Helfštejn, státní hrad a památky v okolí. Praha. (tsz. Gardavský, Z. – Panoš, V.)
  • 1963 Oravský zámok. Bratislava. (tsz. Kavuljaková, J.)
  • 1965 Karlštejn. Praha. (tsz. Dvořáková, V.)
  • 1972/1976 České hrady. Praha

Jegyzetek

  1. ↑ a b c Národní autority České republiky. (Hozzáférés: 2019. november 23.)
  2. ↑ a b c d The Fine Art Archive. (Hozzáférés: 2021. április 1.)
  3. ↑ Národní autority České republiky. (Hozzáférés: 2020. május 15.)
  4. ↑ The Fine Art Archive
  5. ↑ a b Research Library in Olomouc: REGO (cseh nyelven). (Hozzáférés: 2024. április 1.)
  6. ↑ The Fine Art Archive. (Hozzáférés: 2021. április 1.)
  7. ↑ a b az olomuci városi könyvtár regionális adatbázisa (cseh nyelven). (Hozzáférés: 2024. szeptember 26.)
  8. ↑ a b Research Library in Olomouc: REGO (cseh nyelven). (Hozzáférés: 2024. április 1.)
  9. ↑ az olomuci városi könyvtár regionális adatbázisa (cseh nyelven). (Hozzáférés: 2024. szeptember 25.)

Irodalom

  • František Záruba 2008: Hrady Václava IV. Diplomamunka, FF Univerzity Karlovy v Praze, Ústav pro dějiny umění
  • Dvořáková V. 1987: Kapitoly z českého dějepisu umění II. Praha, 310-316.
  • Dvořáková V. 1985: Dobroslava Menclová. Umění XXXIII, 20.
  • pamiatkynaslovensku.sk
  • pamiatky.sk