A mai világban a Digitális televíziózás a társadalom széles köre számára nagyon fontos és érdekes téma lett. A Digitális televíziózás megjelenése óta felkeltette az akadémikusok, szakértők, szakemberek és a nagyközönség figyelmét, heves vitákat és végtelen vitákat generálva a következményeiről, alkalmazásairól és következményeiről. Akár a technológiára, a gazdaságra, a kultúrára vagy a politikára gyakorolt hatása miatt, a Digitális televíziózás továbbra is a tanulmányok és elemzések tárgya, egyre növekvő érdeklődést váltva ki, és felkelti a különböző szereplők és szektorok figyelmét. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Digitális televíziózás különböző oldalait, kihívásait, lehetőségeit és lehetséges következményeit azzal a céllal, hogy rávilágítsunk fontosságára, és hozzájáruljunk hatókörének és jelentésének mai megértéséhez.
Digitális televíziózásnak nevezzük azt a technológiát, amikor a televíziós vevőkészülékek nem hagyományos, analóg jeleket vesznek, hanem digitálisat. Az újonnan gyártott készülékek túlnyomó többsége már ennek a technológiának megfelelően készül, a régebbieket azonban el kell látni egy külső jelátalakítóval, úgynevezett „set top box”-szal, hogy továbbra is használhatóak legyenek. Az átállás Magyarországon 2013-ban (Európa egyes országaiban évekkel korábban) fejeződött be, és csak a földfelszíni sugárzást érintette.
1993-ban alkották meg a DVB (Digital Video Broadcasting) nevű európai szabványcsaládot, melynek részei:
Észak-Amerikában az ATSC (a kifejlesztő Advanced Television Systems Committee nevéből) szabványcsalád érvényes:
Japánban és Dél-Amerikában az ISDB (Integrated Services Digital Broadcasting) szabványcsalád terjedt el:
Kínában a DMB-T/H szabvány szerint történik a műsorszórás.