Dečani kolostor
A mai világban a Dečani kolostor egy olyan téma, amely egyre nagyobb jelentőséggel bír a társadalomban. Az idő múlásával a Dečani kolostor jelentősége nyilvánvalóan kulcsfontosságúvá vált különböző területeken, a személyestől a szakmai szintig. Egyre többen érdeklődnek a Dečani kolostor és az életükre gyakorolt hatások iránt. Éppen ezért ebben a cikkben részletesen megvizsgálunk mindent, ami a Dečani kolostor-el kapcsolatos, az eredetétől a mai hatásig. Ezenkívül elemezzük a szerepét a különböző kontextusokban, és azt, hogy hogyan tudunk alkalmazkodni a Dečani kolostor által előidézett változásokhoz. Készüljön fel, hogy felfedezőútra induljon a Dečani kolostor-ről és annak társadalmunkra gyakorolt hatásáról!
|
A Koszovó középkori műemlékei világörökségi helyszín része |
| Dečani kolostor | |
| Világörökség | |
_-_by_Pudelek..jpg) | |
| A dečani kolostor katholikonja | |
| Adatok | |
| Ország | Koszovó |
| Világörökség-azonosító | 724-001 |
| Típus | Kulturális helyszín |
| Kritériumok | II, III, IV |
| Felvétel éve | 2004 |
| Veszélyeztetettség | 2006– |
| Elhelyezkedése | |
 Dečani kolostor
Pozíció Koszovó térképén
| |
 é. sz. 42° 32′ 48″, k. h. 20° 15′ 57″42.546667°N 20.265833°EKoordináták: é. sz. 42° 32′ 48″, k. h. 20° 15′ 57″42.546667°N 20.265833°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Dečani kolostor témájú médiaállományokat. | |
A dečani kolostor (szerbül Манастир Високи Дечани / Manastir Visoki Dečani, albánul Manastiri i Deçanit) jelentős szerb ortodox keresztény kolostor, mely Koszovó Metóhia (Metohija) nevű régiójában, vagy más megközelítéssel Szerbia délnyugati részén helyezkedik el, mindössze 12 km-nyire délre Peć városától. A kolostor katholikonja (főtemploma) a legnagyobb középkori eredetű templom a Balkánon.[1]
Története
A kolostort egy gesztenyeligetben alapította III. István Uroš szerb király 1327-ben. Eredeti alapító okirata 1330-ból származik. A rákövetkező évben a király meghalt, és hamvait a kolostorban temették el, melyet innentől kezdve szent helyként tiszteltek. Az építkezések a király fiának, IV. István Uroš szerb cár uralkodása idején is folytatódtak 1335-ig, ám a falfestmények nem készültek el, csak 1350-re.
A kolostort a keresztény Pantokrátor tiszteletére emelték vörös-lilás és halványsárga márványelemekből, és az építkezésen dolgozókat a ferences rend egyik tagja, Kotor vitusa irányította. A templom jól felismerhető impozáns méretéről, illetve román és kora gótikus építészeti stílusáról és formáiról. A jó állapotban fennmaradt és nagy méretű freskóktól eltekintve a templom belső része az eredeti 14. századi belsőt mutatja, illetve az alapító sírboltját is tartalmazza. A kolostor 1990-ben felkerült a Szerbia Kiemelkedő Fontosságú Kulturális és Műemlékeinek Listájára. 2004-ben az UNESCO felvette a kolostort a világörökségi listájára. Az indoklásban az áll, hogy itt találhatóak a legbecsesebb példái a szerb területek bizánci művészetének, illetve a 14. századi életmód megbízható feljegyzései. 2006-ban a veszélyeztetett világörökségi helyszínek listájára is felkerült a műemlék, mivel a templom az albán etnikumú és muszlim vallású lakosság részéről támadásoknak volt kitéve, ezért az ENSZ KFOR missziójának őrizete alatt áll.
Galéria
-
A kolostor -
A belső udvar -
A katholikon bejárata -
-
Joe Biden amerikai alelnök látogatása a kolostorban -
Krisztus a kereszttel -
A Kánai menyegző, freskó a Dečani kolostorban -
A Nemanjić háza freskó a Dečani kolostorban -
A Szent Kereszt relikviája -
Jézus keresztrefeszítése
Fordítás
Ez a szócikk részben vagy egészben a Visoki Dečani című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
További információk
- ↑ DEČANI MONASTERY NOMINATION OF THE CULTURAL MONUMENT FOR INCLUSION ON THE WORLD HERITAGE LIST. whc.unesco.org (2002) (Hozzáférés: 2024. február 22.)
- Ćirković, Sima. The Serbs. Malden: Blackwell Publishing (2004)
- Cultural Heritage of Kosovo and Metohija. Belgrade: Institute for the Protection of Cultural Monuments of the Republic of Serbia (1999)
- The History of Serbian Culture. Edgware: Porthill Publishers (1995)
- Krstić, Branislav. Saving the Cultural Heritage of Serbia and Europe in Kosovo and Metohia. Belgrade: Coordination Center of the Federal Government and the Government of the Republic of Serbia for Kosovo and Metohia (2003)
- Serbian Artistic Heritage in Kosоvo and Metohija: Identity, Significance, Vulnerability. Belgrade: Serbian Academy of Sciences and Arts (2017)
- Pantelić, Bratislav. The Architecture of Dečani and the Role of Archbishop Danilo II. Wiesbaden: Reichert (2002)
- Peić, Sava. Medieval Serbian Culture. London: Alpine Fine Arts Collection (1994)
- Serbian Medieval Cultural Heritage. Belgrade: Dereta (2013)
- Šakota, Mirjana. Ottoman Chronicles: Dečani Monastery Archives. Prizren: Diocese of Raška-Prizren (2017)
- Serbs in European Civilization. Belgrade: Nova, Serbian Academy of Sciences and Arts, Institute for Balkan Studies (1993)
- Subotić, Gojko. Art of Kosovo: The Sacred Land. New York: The Monacelli Press (1998)
- The Dečani Monastery. Belgrade: Museum in Priština (2013)
- Selected Charters of Serbian Rulers (XII-XV Century): Relating to the Territory of Kosovo and Metohia. Athens: Center for Studies of Byzantine Civilisation (2000)
Külső hivatkozások
- Evaluation by the World Heritage Committee PDF (angolul)
- Dečani Monastery Archiválva 2020. október 2-i dátummal a Wayback Machine-ben – Kosovo.net (angolul)
- Dečani Monastery – Srpskoblago.org (angolul)
 | Kulturális |
|  |
|---|---|---|---|