Daróci Bárdos Tamás

A következő cikkben részletesen elemezzük a Daróci Bárdos Tamás jelentőségét a jelenlegi környezetben. A Daróci Bárdos Tamás a modern társadalomban nagy jelentőségű témává vált, amely vitákat, ellentmondásos véleményeket és végtelen visszhangot vált ki a különböző területeken. A történelem során a Daróci Bárdos Tamás meghatározó tényezőnek bizonyult az emberiség evolúciójában, befolyásolva kulturális, társadalmi, politikai és gazdasági szempontokat. Ebben az értelemben kulcsfontosságú, hogy megértsük a Daróci Bárdos Tamás jelentőségét és hatását a mai világra. Kritikai és elemző megközelítéssel feltárjuk a Daróci Bárdos Tamás különböző dimenzióit és relevanciáját a jelenlegi kontextusban, azzal a céllal, hogy átfogó képet adjunk erről az általános érdeklődésre számot tartó témáról.

Daróci Bárdos Tamás
SzületettBárdos Tamás Péter Emil László[1]
1931. szeptember 27.[2]
Budapest[3]
Elhunyt2019. augusztus 27. (87 évesen)[4][2]
Állampolgárságamagyar
Gyermekeihét gyermek
SzüleiBárdos Lajos
Foglalkozása
Iskolái
Kitüntetései

Daróci Bárdos Tamás (Budapest, 1931. szeptember 27. – 2019. augusztus 27.) magyar zeneszerző, karnagy, zenetanár. 2007-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjével tüntették ki munkásságáért.[5] Édesapja Bárdos Lajos zeneszerző, karnagy, zenetudós volt.[6]

Életpályája

Zenei tanulmányai kezdetén gordonkázni tanult Zsámboki Miklós, majd Friss Antal növendékeként. Középiskolai tanulmányait a Zenei Gimnáziumban végezte. Ezt követően a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán tanult zeneszerzés szakon, Szervánszky Endre tanítványaként. 1958-ban kitüntetéssel diplomázott.[7]

1958-tól 1961-ig a Fővárosi Zeneiskola Szervezet szolfézstanáraként dolgozott. Ekkoriban már több néptáncegyüttes számára készített feldolgozásokat, táncjáték-kíséreteket. 1961-től 1970-ig a Duna Művészegyüttes karmestereként és zenei vezetőjeként dolgozott. A szolnoki és zalaegerszegi néptáncfesztiválokon több alkalommal is elnyerte a zeneszerzői díjat. 1971-től 1990-ig a Magyar Állami Népi Együttes zenekarvezető karmestere volt. 1990-től a Weiner Leó Zeneművészeti Szakközépiskola zeneelmélet-, zeneirodalom-, és népzenetanára volt. Nős, hét gyermek édesapja.[7]

A Bárdos Lajos Társaság társelnöke, a KÓTA tiszteletbeli társelnöke, a Magyar Muzsikus Fórum elnökségi tagja.[7]

Főbb művei

  • Filmzenék
  • Színházi zenék
    • Koldus és királyfi
    • Magányos fehér vitorla (1977)
    • Telihold
  • Oratóriumok, kantáták
    • Kantáta az ifjúságról (1975)
    • Az Értől az Óceánig (Ady-kantáta, 1976)
    • Fehérvári Te Deum
    • Missa Gratiae
    • Magyar Rekviem
  • Motetták

Díjai, elismerései

Jegyzetek

  1. ↑ Így született az Üszküdárá - beszélgetés Daróci Bárdos Tamással, 2011. április 18. (Hozzáférés: 2020. január 14.)
  2. ↑ a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF-források (francia nyelven)
  3. ↑ Petőfi Irodalmi Múzeum. Petőfi Irodalmi Múzeum . (Hozzáférés: 2020. június 19.)
  4. ↑ Elhunyt Daróci Bárdos Tamás
  5. ↑ Díjazott komolyzenészek, táncművészek, 2019. augusztus 27. (Hozzáférés: 2019. augusztus 27.)
  6. ↑ Bárdos ünnep Nagykanizsán. Kanizsa Lokálpatrióta Hetilap. (Hozzáférés: 2016. január 26.)
  7. ↑ a b c Daróci Bárdos Tamás. Fidelio.hu. (Hozzáférés: 2011. szeptember 26.)[halott link]

Források

  • Zene Zeneportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap