Dögkeselyű

Ez a cikk a Dögkeselyű témával foglalkozik, amely számos területen érdeklődés és vita tárgyát képezte. A Dögkeselyű egy olyan téma, amely mai relevanciája és hatása miatt felkeltette az akadémikusok, a szakértők és általában a társadalom figyelmét. Az évek során a Dögkeselyű olyan tanulmányok, kutatások és elemzések tárgya volt, amelyek rávilágítottak a mindennapi élet különböző területeire gyakorolt ​​​​hatásaira és következményeire. Ebben az értelemben a cél a Dögkeselyű jelentésének, eredetének, hatásának és lehetséges megoldásainak alapos feltárása, hogy átfogó és gazdagító jövőképet adjunk a témában.

Ez a szócikk az állatról szól. Hasonló címmel lásd még: Dögkeselyű (film).
Dögkeselyű
Természetvédelmi státusz
Veszélyeztetett
      
Magyarországon fokozottan védett
Természetvédelmi érték: 250 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Csoport: Magzatburkosok (Amniota)
Osztály: Madarak (Aves)
Csoport: Carinatae
Alosztály: Neornithes
Alosztályág: Újmadárszabásúak (Neognathae)
Öregrend: Neoaves
Csoport: Passerea
Csoport: Telluraves
Csoport: Afroaves
Rend: Vágómadár-alakúak (Accipitriformes)
Család: Vágómadárfélék (Accipitridae)
Alcsalád: Saskeselyűformák (Aegypiinae)
Nem: Neophron
(Savigny, 1809)
Faj: N. percnopterus
Tudományos név
Neophron percnopterus
(Linnaeus, 1758)
Elterjedés
A fakókeselyű elterjedési területe. A telelőterületek kék színnel vannak jelölve.
A fakókeselyű elterjedési területe.
A telelőterületek kék színnel vannak jelölve.
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Dögkeselyű témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Dögkeselyű témájú médiaállományokat és Dögkeselyű témájú kategóriát.

A dögkeselyű vagy egyiptomi keselyű (Neophron percnopterus) a vágómadár-alakúak (Accipitriformes) rendjébe, ezen belül a vágómadárfélék (Aegypiinae) családjába tartozó Neophron nem egyetlen faja.

Előfordulása

Dél-Európában, Ázsia nagy részén és Afrikában fészkel. A sivatagoktól kezdve a szavannákon keresztül a trópusi esőerdőkig szinte minden övben előfordul. Emberi települések közelében is felbukkan.

Alfajai

Megjelenése

Hossza 58-70 centiméter, szárnyafesztávolsága 155-170 centiméter, testtömege 1600-2200 gramm.

Életmódja

Többségében dögevő, de a hulladékokat is megeszi. Egyik kedvence a strucctojás, ám csőre gyenge a feltöréséhez, ezért keres egy megfelelő követ és addig dobálja, amíg a tojás el nem törik.

Szaporodása

Fákra vagy sziklákra rakja gallyakból készült fészkét. A fészekalja 1-3 tojásból áll, amelyeken 42 napig kotlik. A költésben és a fiókák 12 hétig tartó felnevelésében mind a két szülő részt vesz.

Kárpát-medencei előfordulása

Az 1800-es években a Kárpátokban még rendszeres fészkelő volt, de a körülmények hatására szinte teljesen eltűnt. Magyarországi előfordulása nagyon ritka.

Védettsége

Magyarországon fokozottan védett, természetvédelmi értéke 250 000 forint.

Összehangolt tenyésztéssel próbálják meg megmenteni a fajt. Európában az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetsége felügyelete alá tartozó Európai Veszélyeztetett Fajok Programja (EEP) keretében tenyésztik a faj egyedeit.

Képek

  • Tojása
    Tojása

Források

További információk