Ez a cikk a Csanak Béla témával foglalkozik, amely nagy érdeklődést és vitát váltott ki a mai társadalomban. A Csanak Béla egy olyan téma, amely előtte és utána is megjelölt a jelenlegi világ megértésében, mivel megosztott véleményeket váltott ki és különféle vitákat váltott ki. Az írás során a Csanak Béla-hez kapcsolódó különböző szempontokba fogunk beleásni, elemezve annak következményeit, következményeit és lehetséges megoldásait. Hasonlóképpen, különböző nézőpontok kerülnek bemutatásra a Csanak Béla teljes és gazdagító megértése érdekében.
Csanak Béla | |
![]() | |
Született | 1900. május 20.[1] Debrecen[2] |
Elhunyt | 1969. augusztus 17. (69 évesen)[1] Budapest[3] |
Állampolgársága | magyar |
Foglalkozása | |
Sírhelye | Farkasréti temető (6/8-1-37)[4][5] |
Csanak Béla (Debrecen, 1900. május 20. – Budapest, 1969. augusztus 17.) magyar zeneszerző, karmester.
Szülei Csanak József fűszer-nagykereskedő és Lucich Margit voltak.[6] Az 1920-as években Budapesten tanult a Festőakadémián. Kacsóh Pongrác fedezte fel zenei tehetségét; abbahagyta a festészetet s részben Kacsóh Pongrácnál, részben Karvaly Viktornál tanult tovább. 1927-ben karmesterként debütált a debreceni Csokonai Nemzeti Színházban (Kacsóh Pongrác: János vitéz). 1927–1930 között, majd 1931–1932 között, és 1936–1940 között a debreceni Csokonai Nemzeti Színház karmestere volt. Az 1930-as években vidéki városokban dolgozott. 1941-től Budapest színházaiban zenei vezetőként működött. 1942–1949 között egy-egy új operettjét vezényelte a budapesti színházakban. A színházak államosításától 1964-ig a Vígszínház (1949-től) és a Pesti Színház társulatánál zenei vezetője és zenei lektora volt. 1954–1962 között a Vidám Színpad zenei vezetőjeként dolgozott. 1964-ben nyugdíjba vonult.
Kezdeményezésére több zenés színházban gyakorlattá vált a zenekarnak két zongorával való helyettesítése.
Sírja a Farkasréti temetőben található (6/8-1-37).[7]
1937. május 6-án Debrecenben házasságot kötött Rózsa Katinkával.[8][9]