Cigány irodalom

A cigány irodalom vagy roma irodalom a nemzetközi cigányság irodalma, egyaránt ideértve a roma írók cigány és nem cigány nyelveken írt alkotásait. Ebben az értelemben a „cigány irodalom” kifejezés mellett adott esetben indokolt a „cigány irodalmak”, „roma irodalmak”, „cigányság irodalmai” kifejezések használata is.

A cigány irodalom nyelvek szerint

Cigány nyelvű cigány irodalom

A cigány nyelven alkotó európai roma költők és írók folyamatosan és tudatosan figyelemmel kísérik egymás tevékenységét, nem ritkák a személyes ismeretségek, barátságok sem. A földrajzi széttagoltság ellenére mondhatni, hogy a cigány nyelven írók egy szellemi műhelyt alkotnak. Ez teremti meg az alapját az autochton cigány nyelvű irodalom létezésének, megszületésének és folyamatos újjászületésének.

A cigány nyelven alkotó írók ritka kivételtől eltekintve a másik nyelvükön is alkotnak és természetszerűleg fordítanak is. A világirodalom alapművei mellett hangsúlyt fektetnek a nem cigány nyelven író roma költők, írók műveinek cigány nyelvre fordítására is.

Cigány nyelven alkotó írókkal szinte bármely országban találkozunk, azonban a cigány nyelvű cigány irodalom fontosabb gócpontjai a következő országokban alakultak ki:

Cigány nyelven (is) írnak:
Dezider Banga • Luciano Carri • Olimpio Cari • Choli Daróczi József • Rajko Djurić • Nyina Alekszandrovna Dudarova • Vojtěch Fabián • Michele Fontatna • Lee Fuhler • Wladislaw Jakowic "Miklo" • Predrag Jovičić • Ali Krasnić • Vittorio Mayer Pasquale • Ilko Mazur • Bruno Morelli • Nagy Gusztáv • Jevdokija Orlova • Jovan Nikolić • Nyikolaj Alekszandrovics Pankov • Olga Ivanovna Pankova • Paola Schöpf • Rostás-Farkas György • ij. Rostás-Farkas György • Seladin Saliesori • Rasim Sejdić • Ruva Farkas Pál . Santino Spinelli • Nyikolaj Szatkijevics • Vesho-Farkas Zoltán • Alekszandr Vjecseszlavovics Zsermano • Bronisława Wajs "Papusa" és még sokan mások...

A nem cigány nyelvek cigány irodalma

A roma alkotók nem cigány nyelven íródott művei egyszerre két kontextusban helyeződnek el: részei az adott nyelv irodalmának, és ugyanakkor a cigány irodalomnak is. A kétfajta kötődés általában más típusú: például Lakatos Menyhért Füstös képek című regénye más helyet és szerepet kap a magyar irodalomban, mint a nemzetközi roma irodalmi és tágabb szellemi közegben. A nem cigány nyelven írt művek ilyen kötődései nem csak funkcionálisan, de esetenként intenzitásukban is különböznek.

  1. A nyelvi közeg alapvetően határozza meg a mű hovatartozását: teljes mértékben részét képezi annak az irodalomnak, amely nyelven megszületett.
  2. Az, hogy ezzel párhuzamosan mennyire képezi részét a cigány irodalmi korpusznak is, az az alkotó személyétől, személyiségétől függ. Nyilvánvalóan más a nexus egy cigányságát napi szinten megélő írónál, más annál, akinél a roma származás már csak egyfajta – jó vagy rossz – emlék, és megint más egy eredeti közösségével már semmilyen kapcsolatban sem lévő alkotónál, aki már a „gádzsók szemével” látja a világot.

Irodalomtörténészek szerint az angliai roma irodalom atyja John Bunyan, aki egyben a korabeli angol irodalom kiemelkedő alakja is. (Származása körüli vita legalább az 1880-as évekig visszavezethető.) Félig letelepedett üstfoltozó családba születik bele, apja mesterségét továbbviszi. Életének lényegét azonban a hitének megélése, a Biblia tanulmányozása és az igehirdetés teszi ki. Életrajzi írása a Grace Abounding to the Chief of Sinners - Bővölködő kegyelem, kiemelkedő írása pedig a bibliai idézetek aktualizálásával, allegorikus szereplők felvonultatásával megírt tanító célzatú "kalandmese" a The pilgrim's progress - A zarándokút. A modernkori angliai roma irodalom atyja Bramwell Glyn Evens-Romany, aki 1934-től a BBC roma adásának szerkesztője volt. Több tanulmánykötetet írt, némelyiket csak halála után adták ki. Életrajzát felesége Eunice Evens írta meg. Említeni kell még a két autodidakta irodalmárt, Eli Frankhamot és Tom Odleyt akik témájukat a vándor életmódból merítik. Angol nyelven ír Ronald Lee kanadai novellista is.

Bulgáriában Uzin Kerim, Sali Ibrahim és Asszen Merkov költészete jelentős. Az újabb nemzedékhez tartozik Mihail Petrov, Georgi Parusev, Hriszto Hristzov, Petro Malinov, Jasar Malikov, Demir Aliev és Aleksazndar Angelov.

A cseh nyelvű roma irodalom kevésbé jelentős, mint a szlovákiai, ez a két roma közösség eltérő létszámával hozható összefüggésbe. Az egykori közös haza miatt létezik némi átjárás a cseh és szlovák nyelvű cigány irodalom között. Vojtěch Fabián szlovákiai származású, de Prágában él. Verseket ír cigány, szlovák illetve cseh nyelven. Említésre érdemes Bartoloměj Daniel, aki a versírás mellett elsősorban a cigányság életét bemutató tanulmányokat ír.

Kiemelkedő alakja Veijo Baltzar. Öt regény és négy drámát írt eddig, a kevés roma drámaírók egyike. Emellett számos rádió- és tévéjáték forgatókönyvét, valamit az Orli című operát is ő írta. Mindezek mellett, tanulmányokat, vitairatokat ír, rendezvényeket szervez. Henry Hedman, Miranda Vuolasranta és Valfrid Äkerlund a költészet élvonalába tartoznak.

Francia nyelven a legtermékenyebb roma író Mateo Maximoff. Hét regényt írt, melyek közül az Les Ursitory - Párkák a legkiemelkedőbb, melyben a roma hiedelemvilág motívumai élnek tovább. Megjelentetett három elbeszéléskötetet, közülük a Routes sans roulottes - Utak cigányszekerek nélkül a saját népe történetét jeleníti meg. Ezeken túlmenően írt verseket és tanulmányokat is. Cigányul ugyan nem alkotott, de az Újszövetséget lefordította cigány nyelvre. Meg kell még említeni a festő Sandra Jayat nevét, aki verseket ír, és a Litvániából áttelepült Vania de Gila-Kocshanovskit aki szubjektív történelmi tárgyú prózájával jelentkezett az olvasók előtt. Jean-Marie Kerwich és Alexandre Bouglione Rromanés köteteikkel egy új műfaj, a "költői anekdota-gyűjtemény" alapjait rakták le.

Lengyel nyelven nem alakult ki cigány irodalom, meg kell azonban említeni Bronisława Wajs "Papusa" költőnőt, aki cigány nyelven írt. Művei természetesen lengyel fordításban is megjelentek.

Karlis Rudevics és Leksa Manu (orosz nevén Alekszandr Belugin) költők a legjelentősebbek. Leksa Manu számtalan tanulmányt is ír a roma kultúráról, valamint lefordította cigány nyelvre a Rámájanát.

A magyar nyelvű roma irodalom meglehetősen gazdag. Choli Daróczi József és Rostás-Farkas György valamint Ruva Farkas Pál két nyelven írnak; emellett magyar verseket, illetve magyar nyelvű cigány költészetet fordítanak cigány nyelvre. Nagy Gusztáv is mind költőként, mind műfordítóként ismert. A fiatalabbak nemzedékhez tartozik a cigányul író Vesho-Farkas Zoltán, aki a elsőként a teljes Bibliát is lefordította lovári nyelvre, illetve a Sorstalanság társfordítója, ifj. Rostás-Farkas György, akinek szintén jelent már meg saját kötete. Csak magyarul alkotó prózaíró az úttörőnek számító Lakatos Menyhért, valamint követői-pályatársai Osztojkán Béla és Holdosi József. A magyarul alkotó költők közül a néprajzkutató Bari Károly az egyik legjelentősebb, aki politikai verseiért börtönbe is került az 1970-es években. Balogh Attila, Horváth Gyula, Szécsi Magda, Kovács József Hontalan, akinek első verseskötete 1991-ben jelent meg Ismeretlen cigány ének címmel, amelynek előszavában így írt: „Vallom és vállalom, hogy rajtam két aranypánt van: az egyik a magyar kultúra, a másik a cigányságom.” A fiatalabb generációhoz tartozó Jónás Tamás nevének említésével a felsorolás korántsem teljes.

Legkiemelkedőbb alakja a svájci jénis származású Mariella Mehr. A "Steinzeit" című önéletrajzi regényével került az érdeklődés középpontjába, de írt más regényt, drámákat, kiadott esszékötetet és verseskötetet egyaránt. Szintén jénis származású az ausztriai Romedius Mungenst, aki német és jénis nyelven egyaránt ír verseket. Az ausztriai Ceija Stojka, a németországi Philomena Franz és Josef Muscha Müller emlékiratai a porajmos témáját dolgozzák fel. Frithjof Hoffmann iszlám hitre térve a Tareq Abdullah nevet veszi fel. Verseket ír, de változatos útiélményeit prózában dolgozza fel. Melani Spitta több díjnyertes filmnek írta a forgatókönyvét.

Az úttörőnek számító Silvio Tanonit leszámítva az alkotók "Mauso" Olimpio Cari, "Hexo" Luciano Cari, "Spatzo" Vittorio Mayer Pasquale, "Joška" Michele Fontana, "Alexian" Santino Spinelli, Paola Schöpf és Bruno Morelli mind cigány, mind olasz nyelven alkotnak, elsősorban verseket írnak. Spinelli és Mayer Pasquale emellett zenélnek, Morelli és Olimpio Cari festőként is elismert. Olasz nyelven jelennek meg az egykori jugoszláviai roma írók versei, történetei, színdarabjai, mint Čizmić Fadil, Čizmić Fikret, Čizmić Kasim, Čizmić Odisei, Sejdić Medo, Sejdić Rasim és Sejdić Safet közös kötetében.

Az oroszországi roma irodalom virágkora az 1920-as, 30-as években volt. A szovjet rendszer eleinte zöld utat adott általában a kisebbségi kulturális életnek - így a romának is - de később a sztálini diktatúra elfojtotta a kezdeményezések nagy részét. Az olyan íróknak, költőknek mint Alekszandr Vjecseszlavovics Zsermano, Nyina Alekszandrovna Dudarova, Nyikolaj Alekszandrovics Pankov, Olga Ivanovna Pankova, Mihajlo Bezljudszko, Nyikolaj Szatkijevics, Jevdokija Orlova, Rom Lebegyev vagy Ivan Romano, elsősorban a cigány nyelv ápolása volt a fő céljuk. Cigányul írtak, oroszból fordítottak cigányra, cigány iskolát nyitottak és folyóiratot alapítottak. Műveiket természetesen oroszra is lefordították.

Nicolae Lenghescu-Cley, Gheorghe Păun-Ialomiţeanu és Luminiţa Mihai Cioabă jelentették sokáig a romániai cigány irodalmat, azonban az utóbbi néhány évben sok újabb tehetség került felszínre, mint például Nicolae Bobu, Irén Gábor-Zrínyi, Alexandra Etveş, Vasile Ionescu, Maria Ursu, Delia Grigore, Camelia Stănescu, Dezideriu Gergely, "Elvis" (Tudor Lakatos), Alexandru Ruja–Gribusyi, Marius Lakatos, Sorin Sandu Aurel, Ionuţ Anghel, Isabela Bănică, Petre Petcuţ, George Lăcătuş, Nadia Lazăr és még sokan mások. A román nyelvű cigány irodalom - romániai cigány nyelvű irodalommal párhuzamosan - jelenleg van kibontakozóban.

José Heredia Maya a Granadai Egyetem Flamenco Tanszékén tanít. Több verseskötetet jelentetett meg, valamint egy nagy sikerű, zenés-táncos színdarabot írt, saját versei felhasználásával. A történelmi darab az évszázadokon át tartó faji alapú hátrányos megkülönböztetés, a kirekesztés témáját dolgozza fel. Az Un gitano de ley című oratóriuma Ceferino Giménez Malla életének és halálának történetét örökíti meg. Joaquín Albaicín novellista a mítoszok és mondák világán keresztül ábrázolja a cigányság történelmét és jelenkorát. Spanyolország kapcsán meg kell említeni a népköltészet és műköltészet határán lévő terjedelmes flamenco-költészetet is, mely mind káló, mind spanyol nyelven virágzik.

Katharina Taikon cigány népmesei ihletésű történeteit elsősorban a gyerekeknek írja. Az ő nyomdokait követve, de cigány nyelven ír Wladislaw Jakowic "Miklo". O Tari thaj e Zerfi - Tari és Zerfi című alkotása igen kedvelt a romák körében.

Az egykori Jugoszlávia roma irodalma igen gazdag. Az első ismert költőnő Gina vagy Gipa Ranjilić akinek 1891-ben Svédországban adják ki ki verseit. A modern kor legnagyobb prózaírója Slobodan Berberski. Ő szerb(-horvát) nyelven ír, követői azonban leginkább már cigányul írnak, és cigány-szerbhorvát kiadásban adják ki őket. Cigány és szerbhorvát nyelven jelennek meg a makedóniai roma költők versei is, bár nehéz elképzelni, hogy verseiknek a cigány és szerbhorvát változata mellett ne létezne makedón nyelvű interpretációja is. Feltétlenül szólni kell Rajko Djurić munkásságáról. Ő nem csak alkot, hanem hivatásszerűen kutatja és rendszerezi a nemzetközi roma irodalmat, a roma PEN klub elnöki tisztét is betölti. A legfontosabb költők, novellisták között kell említeni Jovan Nikolić, Rasim Sejdić, Seladin Saliesori, Predrag Jovičić és Ali Krasnić nevét. A felsorolás azonban messze nem teljes. Az egyik legjelentősebb antológiában több mint harminc alkotó jelent meg, és rengeteg olyan költőről van tudomásunk, akiket sohasem adtak ki, verseiket írógéppel gépelve terjesztették, alkalmi rendezvényeken szavalták. A nyelvi problematikát tovább bonyolítja, hogy a délszláv háború óta többen nyugatra emigráltak, és műveik immár az ottani nyelveken jelennek meg.

A legtermékenyebb költő Dezider Banga cigányul és szlovákul is alkot. Elena Lacková a versek mellett meséket és drámákat, Terá Fabianová pedig novellákat ír. Említésre érdemes még Ondrej Pešta költő neve.

Ukrán nyelven nem alakult ki autochton roma irodalom, de meg kell említeni Ilko Mazur nevét, aki néhány verset írt cigány nyelven, valamint az indiai Rabindranáth Tagore verseit fordította bengáliból ukrán nyelvre.

Különleges nyelvek

A cigány irodalommal kapcsolatban három, különböző okok miatt speciális nyelv is fel szokott merülni, a káló, a jénis és a beás.

A cigány irodalom határterületei

A cigány irodalom vizsgálata – a kialakult gyakorlat alapján – általában további három területre is kitekintéssel van.

A roma népköltészet

A cigányság gazdag, és a mai napig élő folklórral rendelkezik. Ez különösen a balkáni és kárpát-medencei területekre igaz, ahol az európai cigányság legnagyobb hányada él. A kialakult gyakorlat alapján – egyes más nyelvekkel ellentétben – a népi szövegalkotásokat (népdalokat, balladákat, népmeséket) nem szokás a szűkebben vett cigány irodalmi kánon részeként értelmezni, hanem mint egy önálló szövegkorpuszt, külön egységnek tekintik. A népköltészet-műköltészet elkülönülése a cigányság esetében összefügg a szóbeliség-írásbeliség eltérő közösségi funkcióival.

Mindezek mellett a cigány műirodalomnak határozott kapcsolata van a népdalok, népmesék világával. A folklórkincs hatással van nem csak a cigány írók témaválasztására, de a stílusjegyekre, a költői eszközök használatára is. Tipikus példa erre Mateo Maximoff Les Ursitory (Párkák) című regénye, melyben nem csak a cigány népi hitvilágból választja a témát, de több népmesei motívummal és eszközzel is él.

A műköltészet időnként funkciójában is összemosódik a népköltészettel. Nem ritka, hogy egy ünnepi alkalomra rögtönzött vers, vagy egy szórakoztató frappáns történet eleinte csak szóban terjed és csak később kerül lejegyzésre.

A cigány népköltészet és műköltészet összefonódásának jelképes alakja lehetne Adam Tikno (1875-1948?), akinek kalandos élete volt, de nem igazolható, hogy ténylegesen létező személy volt-e, vagy csak a legendák szülötte. Néhány állítólagos verse francia fordításban maradt fenn.

A világirodalom cigány fordításai

A világirodalom alkotásainak cigány nyelvű fordításai természetesen nem képezik a cigány irodalom részét, azonban a cigány irodalom tárgyalásakor ki szoktak rájuk is térni. Egyrészt azért, mert a fordítók a cigány nyelven alkotó költők és írók közül kerülnek ki, és ez a tevékenységük is életművük szerves részét képezi. Másrészt a fordítások ismertetése és meghivatkozása látványos cáfolata azon – tudományos körökben is fellelhető – téves nézeteknek, melyek szerint a cigány nyelv alkalmatlan lenne bármiféle magasabb szintű irodalmi teljesítményre.

Cigányábrázolások a világirodalomban

A cigánykutatások kezdetétől máig létező jelenség a világirodalom cigány tárgyú alkotásainak vizsgálata. A „cigányság irodalmi ábrázolása” mint téma azonban nem csak a tudományos életben, hanem szélesebb körben is jelen van: a közelmúltban is adtak ki ilyen tematikájú antológiákat mint a középiskolai oktatásnak szánt szöveggyűjteményeket. Mindezek mellett azonban a más irodalmak cigányság-ábrázolásai természetesen nem képezik részét a cigány irodalomnak. Erre a roma alkotók időről időre szükségesnek érzik külön is felhívni a figyelmet.

A cigány irodalom jellemzői

Jelentősebb antológiák

Roma tematikájú összefoglaló szócikkek

Jegyzetek

  1. ↑ Megjelent a teljes Biblia lovári fordítása, magyarkurir.hu
  2. ↑ „Ha példaképként tekintenek rád” - Horváth József rákkutató

Források