Cieszyn

Mai cikkünkben a Cieszyn-ről és életünkre gyakorolt ​​hatásáról szeretnénk beszélni. A Cieszyn olyan téma, amely érdeklődést és vitát váltott ki a társadalom különböző szektoraiban, a gazdaságra és a politikára gyakorolt ​​hatásától a technológiával és kultúrával való kapcsolatáig. Az elmúlt években a Cieszyn központi szerepet kapott a médiában és a nyilvánosság napirendjén, és számos elmélkedést és elemzést generált rövid és hosszú távú következményeiről. Ezért ebben a cikkben a Cieszyn-hez kapcsolódó különböző szempontokat fogjuk megvizsgálni, a történetétől és fejlődésétől a lehetséges jövőbeli következményekig.

Cieszyn
A piactér
A piactér
Cieszyn címere
Cieszyn címere		 Cieszyn zászlaja
Cieszyn zászlaja
Közigazgatás
Ország Lengyelország
VajdaságSziléziai
JárásCieszyn
Irányítószám43-400
Körzethívószám(+48) 33
RendszámSCI
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség33 958 fő (2021. márc. 31.)[2]
Népsűrűség1 183,62 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság249-378,5 m m
Terület28,61 km² km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 45′, k. h. 18° 38′49.750000°N 18.633333°EKoordináták: é. sz. 49° 45′, k. h. 18° 38′49.750000°N 18.633333°E
Cieszyn weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Cieszyn témájú médiaállományokat.

Cieszyn (csehül Těšín; németül: Teschen; latinul Tessin, régi magyar neve Tessény) dél-lengyelországi város a sziléziai vajdaságban, a cieszyni járásban. A város az Olza folyó (mely egyben államhatár Lengyelország és Csehország között) jobb partján fekszik. Az egykori egységes város balparti része Český Těšín, ma Csehországhoz tartozik.

A város története a 9. századig nyúlik vissza és a golensica szláv törzs földvárához kapcsolódik. A város 1220 körül keletkezett. A 13. század végétől a cieszyni fejedelemség központja lett, mely formálisan 1918-ig állt fenn, uralkodói pedig először a Piast, majd a Habsburg dinasztia tagjai voltak. A város kettéosztása 1920 júliusában következett be az Osztrák–Magyar Monarchia romjain megalakuló Lengyelország és Csehszlovákia két évig tartó vitája után.

Műemlékek

A lengyel oldalon található az egykori egységes város legtöbb műemléke elsősorban az Óvárosban (Stare Miasto) és a várhegyen.

  • Várhegyen többek között Szent Miklós 9. századi román rotundája, gótikus vártorony a 14. századból ("Piast torony"), 19. századbeli Habsburg-palota, a piast-kori vár maradványai.
  • Mária Magdolna (korábban dominikánus) plébániatemplom, a 13-14. század fordulójáról, a 18. században egy tűzvész után újjáépítve barokk stílusban.
  • Szent György templom a 14-15. század fordulójáról.
  • Szentháromság templom – késő reneszánsz, a 16-17. század fordulójáról neogótikus toronnyal.
  • Irgalmasrendi kolostor a Szűz Mária mennybemenetele templommal. Épült 1697-1714-ig, átépítve 1788-ban.
  • Jézus templom. Építésének kezdete 1710-ben, 1750-ben épült a tornya, Lengyelország legnagyobb evangélikus temploma.
  • A ferencesek Szent Kereszt temploma, eredetileg a 17. században épült hercegi kápolna, melyet a 18. században a város átépített barokk stílusban. Mellette ferences rendház.
  • Piactér (Rynek): lakóházak, városháza, szálloda "A barna szarvashoz", szökőkút Szent Flórián szobrával.
  • Óváros több tucat műemlék épülettel.
  • A Cieszyni Szilézia Múzeuma – Lengyelország legrégibb múzeuma igen gazdag gyűjteménnyel, többek között Peter Parler műhelyéből származó gótikus "cieszyni madonnával" 1375 körül. A múzeum mellett lapidárium.
  • A nemesi udvarház a 14-19. századból.
A még egységes Cieszyn térképe 1909-ből

Jegyzetek

  1. ↑ a b c d e f https://www.cieszyn.pl/urzad-miejski/pages/330,miasta-partnerskie
  2. ↑ https://bdl.stat.gov.pl/api/v1/data/localities/by-unit/012414403011-0924158?var-id=1639616&format=jsonapi. (Hozzáférés: 2022. október 6.)

További információk