Cholnoky Viktor

Mai cikkünkben a Cholnoky Viktor-ről fogunk beszélni, egy olyan témáról, amely az utóbbi időben nagy érdeklődést váltott ki. A Cholnoky Viktor sok embert érint életük különböző területein, legyen szó személyes, szakmai vagy akár társadalmi szinten. Ez egy olyan téma, amely megérdemli figyelmünket és elemzésünket, hiszen hatása jelentős lehet mindennapi életünkben. Ebben a cikkben a Cholnoky Viktor különböző aspektusait fogjuk feltárni, az eredetétől a következményeiig, beleértve a lehetséges megoldásokat vagy a kezelés módjait. Reméljük, hogy ez a cikk mélyebb betekintést nyújt a Cholnoky Viktor-be, és segít jobban megérteni a relevanciáját a mai társadalomban.

Cholnoky Viktor
Élete
Született1868. december 23.
Veszprém
Elhunyt1912. június 5. (43 évesen)
Budapest
SírhelyFiumei úti sírkert
Nemzetiségmagyar magyar
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)elbeszélés
Első műveFüstkarikák (elbeszélés, 1899)
A Wikimédia Commons tartalmaz Cholnoky Viktor témájú médiaállományokat.
Cholnoky Viktor és Cholnoky László emléktáblája Budapest IX. kerületében

Cholnoky Viktor, Cholnoky Győző (Veszprém, 1868. december 23. – Budapest, Józsefváros, 1912. június 5.)[1] magyar író, újságíró, műfordító. Cholnoky Jenő és Cholnoky László testvérbátyja.

Életpályája

A nemesi származású csolnokosi Cholnoky család sarja. Apja csolnokosi Cholnoky László (1835-1901), köz- és váltó-ügyvéd, Veszprém város kiérdemelt tiszti főügyésze és zombathfalvi Zombath Krisztina (1842-1934).[2][3] Az apai nagyszülei csolnokosi Cholnoky Ferenc (1808-1876), Veszprém város tiszti orvosa és Reviczky Karolina (1809-1882) voltak.[4][5] Az anyai nagyszülei zombathfalvi Zombath Antal, győri ügyvéd és sághi Sághy Leopoldina voltak.

A középiskolát Veszprémben és Pápán végezte. Jogot tanult Győrött és Budapesten, de tanulmányait nem fejezte be, mert újságíró lett 1894-ben szülővárosában. Ezután a Balatoni Hírlapot szerkesztette, majd 1901-től a Pesti Napló segédszerkesztője. Írói tekintélyét A Hét című lapban, amelynek pár évig szerkesztője is volt, közölt novelláival alapozta meg. A súlyos alkoholproblémákkal küzdő író[6] halálát tüdőgümőkór okozta.

Novellavilága

Írásait különös figurák népesítik be és groteszk helyzetek tarkítják, amelyekkel a kiábrándult, utat nem találó modern polgár lelkivilágát ábrázolja. A legnagyobb magyar stílusművészek közé tartozik. Első kötete (Füstkarikák, 1899) Mark Twain-fordításait és novelláit tartalmazza, amelyek a világ távoli részeire vezetnek, hatalmas művelődéstörténeti anyagot mozgatnak meg. Egzotikus tájai, mesebeli alakjai a mindennapokból, a szorongató valóságból elvágyódást fejezik ki.

Művei

  • Füstkarikák; Egyházmegyei Ny., Veszprém, 1895
  • Mozgai Pál, a gyermekhős; Magyar Kereskedelmi Közlöny, Bp., 1907
  • Kacagó szélhámosok; Nap Ny., Bp., 1909 (Aktuális könyvtár)
  • Beszélgetések; Politzer, Bp., 1910 (Modern könyvtár)
  • Tammuz. Elbeszélések; Franklin, Bp., 1910
  • Az alerion-madár vére. Elbeszélések.; Franklin, Bp., 1912 Online
  • Néhusztán meséiből és egyéb elbeszélések; Franklin, Bp., 1913
  • Kaleidoszkop; bev. Kárpáti Aurél; Élet, Bp., 1913
  • A kísértet. Válogatás Cholnoky Viktor publicisztikájából; összeáll., sajtó alá rend., jegyz., utószó Fábri Anna; Magvető, Bp., 1980 (Magyar hírmondó)
  • Trivulzio szeme. Válogatás Cholnoky Viktor novelláiból; összeáll., sajtó alá rend., jegyz., utószó Fábri Anna; Magvető, Bp., 1980 (Magyar hírmondó)
  • Válogatás Cholnoky Viktor kevésbé ismert írásaiból; Művészetek Háza, Veszprém, 1993
  • A Bakony menekültje. Válogatott írások; Jókai Városi Könyvtár, Pápa, 1998 (Pápai diákok)
  • Wurmdrucker Tóbiás és egyéb kísértések; bev. Krúdy Gyula; vál., összeáll., utószó, jegyz. Géczi János; Ister, Bp., 1999 (Ister magyar klasszikusok)
  • A máltai láz. Válogatott novellák; vál., utószó Fábri Anna; Osiris, Bp., 2000 (Millenniumi könyvtár)
  • Az álomirtó; vál., szerk. Hunyadi Csaba, utószó Sánta Gábor; LAZI, Szeged, 2001
  • A vörös Péter és más elbeszélések; szöveggond., utószó Egyed Ilona; Unikornis, Bp., 2003 (A magyar próza klasszikusai)

Jegyzetek

  1. ↑ Halálesete bejegyezve a Bp. VIII. ker. állami halotti akv. 1606/1912. folyószáma alatt.
  2. ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - Cholnoky László
  3. ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - Cholnoky Lászlóné Zombath Krisztina
  4. ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - Cholnoky Ferenc
  5. ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - Cholnoky Ferencné Reviczky Karolina
  6. ↑ Archivált másolat. . (Hozzáférés: 2020. április 5.)

Források

További információk

Fájl:Wikisource-logo-hu.svg
A magyar Wikiforrásban további forrásszövegek találhatóak
Cholnoky Viktor témában.
  • A magyar irodalom arcképcsarnoka
  • Magyar életrajzi lexikon I–IV. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai.   1967–1994.
  • A magyar irodalom története
  • Faragó Erzsébet: Cholnoky Viktor; Pallas Ny., Bp., 1936
  • Zsoldos Jenő: Cholnoky Viktor és a sémi kultúra; Libanon, Bp., 1936 (Libanon füzetek)
  • Bori Imre: Fridolin és testvérei. Tanulmányok; Forum, Újvidék, 1976
  • Lengyel András: Az "esthajnali csillag". Vázlatok és adatok Cholnoky Viktorról; Nap, Bp., 2015 (Magyar esszék)
  • Wirágh András: Cholnoky Viktor, a szépíró. Írásgyakorlatok, publikálási stratégia, korai recepció; Balatonfüred Városért Közalapítvány, Balatonfüred, 2017 (Tempevölgy könyvek)