Ebben a cikkben a Chinkultic témájával foglalkozunk, feltárva annak számos oldalát és a mai relevanciáját. A Chinkultic egy olyan téma, amely idővel érdeklődést és kíváncsiságot váltott ki, vitákat és véleményeket váltott ki különböző területeken, és rányomta bélyegét a társadalomra. Ezen a vonalon elemezzük a Chinkultic különböző perspektíváit, elmélyülve annak eredetében, fejlődésében és a kortárs kultúrára gyakorolt hatásában. A Chinkultic a mindennapi életre gyakorolt hatásától a szakmai területre gyakorolt hatásáig létfontosságú téma, amelyet érdemes részletesen megvizsgálni, és arra ösztönöz bennünket, hogy elgondolkodjunk az életünkre gyakorolt hatásán.
Chinkultic | |
Ország | ![]() |
Elhelyezkedése | Chiapas állam, La Trinitaria község |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Chinkultic témájú médiaállományokat. |
Chinkultic (néha Chincultic) a mexikói Chiapas állambeli Chunujabab lagúna területén levő maja romváros. A 20. század elején felfedezett város központi területén 200 épület található, amelyek legnagyobb része a klasszikus időszakból származik. A romváros szakadék szélén található a számos tó egyikének partján, a labdapálya viszont laposabb részen.
Az emberi jelenlét első nyomai a klasszikus kor elejére tehetőek (Kr.e. 1. század). A klasszikus korra Chinkultic már regionális hatalom volt. Befolyását esetleg annak a ténynek köszönheti, hogy más városokból származó nemeseket tartott fogva, erre a fogvatartottak gyakori ábrázolása utalhat. A városállam dinasztikus történetét (Kr. u. 591-től 897-ig) a számtalan eddig feltárt felirat ellenére is alig kutatták. A feltárt cserépedények segítségével sikerült bebizonyítani, hogy a maja kultúra összeomlása ellenére a terület még a késő klasszikus kor idején is lakott lehetett. Ebből a korból származik az egyik fontos chinkultici lelet: az úgynevezett chinkultici korong is, amely a labdajátékpálya egyik jelzőtárgya volt.[1]
Nikolai Grube (Szerk.): Maya. Gottkönige im Regenwald. Könemann-Verlag, Köln 2000, ISBN 3-829-01564-X