Charophyceae
Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Charophyceae témáját, elemezve eredetét, relevanciáját a mai társadalomban és a különböző területekre gyakorolt hatását. A Charophyceae egy olyan téma, amely az idők során nagy érdeklődést váltott ki, és a politikától a populáris kultúráig különböző szférákban vita és elmélkedés forrása volt. Multidiszciplináris megközelítésen keresztül megvizsgáljuk a Charophyceae számos aspektusát, és foglalkozunk a következményeivel egyéni és kollektív szinten egyaránt. Ez a cikk a múltban gyakorolt hatásától a jövőre vetítéséig átfogó víziót kínál a Charophyceae-ről, és arra kéri az olvasót, hogy elmélyítse a megértését, és gondolkodjon el jelentéséről a folyamatosan átalakuló világban.
 | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||
| ||||||||||
| Rendek | ||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Charophyceae témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Charophyceae témájú kategóriát. |
A Charophyceae a Streptophyta osztálya. Az AlgaeBase a Charophyta törzsbe helyezi.[1] Élő fajai a Charales rend tagjai.[2] Fosszilis fajai közt más rendek, például a Sycidiales és a Trochiliscales tagjai is vannak.[1]
A Charophyceae az Embryophytát (szárazföldi növények) is tartalmazó Phragmoplastophyta bazális tagja.[3][4] 2018-ban szekvenálták az első Charophyceae-faj, a Chara braunii magi genomját.[5]
Felépítés
A thallus egyenes szabályos csomókkal és csomóközökkel. A csomókon ágsorok vannak. A növény meszes és az Equisetumhoz hasonló. A főtengelyi csomóközök egy hosszú sejtből állnak, a Chara csomóközei kérgesek, beborítva a főtengelyt. Más nemzetségekben ez nincs jelen. Egy kéregsejtsor esetén a kéreg diplosztichon, kettő esetén triplosztichon. A köztes sejtek nyúlnak és nem osztódnak, így hosszuk a szélesség sokszorosa lehet.[6]
Sejtfaluk fehérjéi a Zygnematophyceaevel ellentétben hidroxiprolint nem tartalmaznak.[7]
A csomóközi és csomósejtekben, a protonémákban és a rizoidokban charaszóma van a sejtmembránnal egységet alkotó mintegy 30 nm átmérőjű, 50 nm hosszú anasztomózisos membrános tubulusokkal.[8] A csomóközi sejtek kétféle retikulummal rendelkeznek, az egyik a szervezésre aktin-miozin hálózatot használó endoplazmatikus retikulum, a másik a mikrotubulusokat használó kérgi, más néven ektoplazmatikus retikulum.[8]
Evolúció
A zöldmoszatkapcsolatok főleg molekuláris adatokon alapuló konszenzusos rekonstrukciója:[9][10][11] Korábban a szárazföldi növények testvércsoportjának gondolták, azonban 2011-től egyre több filogenomikai elemzés mutatta ki, hogy a Zygnematophyceaevel rokon algák utódai a szárazföldi növények.[7]
| Streptophyta |
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Jegyzetek
- ↑ a b c Charophyceae. AlgaeBase. National University of Ireland, Galway. World Register of Marine Species. (Hozzáférés: 2022. február 20.)
- ↑ Ecological Biochemistry: Environmental and Interspecies Interactions
- ↑ van den Hoek C, Mann DG, Jahns HM. Algae: An Introduction to Phycology. Cambridge: Cambridge University Press (1995). ISBN 0-521-30419-9
- ↑ McCourt RM, Chapman RL, Buchheim M, Mishler BD: Green Plants. (Hozzáférés: 2007. december 13.)
- ↑ Nishiyama, Tomoaki (2018. július 1.). „The Chara Genome: Secondary Complexity and Implications for Plant Terrestrialization”. Cell 174 (2), 448–464.e24. o. DOI:10.1016/j.cell.2018.06.033. PMID 30007417.
- ↑ Smith GM. Cryptogamic Botany, 2, McGraw-Hill Book Company Inc, 121–130. o. (1955)
- ↑ a b Pfeifer L, Utermöhlen J, Happ K, Permann C, Holzinger A, von Schwartzenberg K, Classen B (2022. február). „Search for evolutionary roots of land plant arabinogalactan-proteins in charophytes: presence of a rhamnogalactan-protein in Spirogyra pratensis (Zygnematophyceae)”. Plant J 109 (3), 568–584. o. DOI:10.1111/tpj.15577. PMID 34767672. PMC 7612518.
- ↑ a b Domozych DS, Bagdan K (2022. október 27.). „The cell biology of charophytes: Exploring the past and models for the future”. Plant Physiol 190 (3), 1588–1608. o. DOI:10.1093/plphys/kiac390. PMID 35993883. PMC 9614468.
- ↑ Linzhou Li (2020. június 22.). „The genome of Prasinoderma coloniale unveils the existence of a third phylum within green plants”. Nature Ecology & Evolution 4 (9), 1220–1231. o. DOI:10.1038/s41559-020-1221-7. PMID 32572216. PMC 7455551.
- ↑ Puttick, Mark N. (2018). „The Interrelationships of Land Plants and the Nature of the Ancestral Embryophyte”. Current Biology 28 (5), 733–745.e2. o. DOI:10.1016/j.cub.2018.01.063. PMID 29456145.
- ↑ (2017. szeptember 12.) „Early photosynthetic eukaryotes inhabited low-salinity habitats”. Proceedings of the National Academy of Sciences 114 (37), E7737–E7745. o. DOI:10.1073/pnas.1620089114. PMID 28808007. PMC 5603991.
Fordítás
Ez a szócikk részben vagy egészben a Charophyceae című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
