Charles-Eugène Delaunay

Ebben a cikkben a Charles-Eugène Delaunay témával foglalkozunk, amely már régóta érdeklődés és vita tárgya. A Charles-Eugène Delaunay egy olyan téma, amely sok ember kíváncsiságát és lenyűgözését keltette fel, mivel a vonatkozásai szélesek és változatosak. A történelem során a Charles-Eugène Delaunay központi szerepet játszott fontos eseményekben és felfedezésekben, különböző módon befolyásolva az egyének és a társadalmak életét. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Charles-Eugène Delaunay releváns dimenzióit és szempontjait, valamint a jövőre nézve lehetséges következményeit.

Charles-Eugène Delaunay
Született1816. április 9.[1][2][3][4]
Lusigny-sur-Barse
Elhunyt1872. augusztus 5. (56 évesen)[1][2][3][4]
Cherbourg-Octeville
Állampolgárságafrancia
Foglalkozása
Tisztségepresident of the French Academy of Sciences (1868. január 1. – 1868. december 31.)
Iskolái
Kitüntetései
Halál okavízbe fúlás
A Wikimédia Commons tartalmaz Charles-Eugène Delaunay témájú médiaállományokat.

Charles-Eugène Delaunay (Lusigny-sur-Barse, 1816. április 9. – Cherbourg, 1872. augusztus 5.) francia matematikus és csillagász.

Élete

1834-től az École polytechnique-en tanult, ahol 1836-ban az intézmény legkitűnőbb növendékeként végzett. Kitüntetésül a Pierre-Simon de Laplace tiszteletére alapított díjat nyerte el. Ezután a «Mécanique céleste»-t tanulmányozta. 1841-től 1848-ig a Sorbonne-on Jean-Baptiste Biot-t helyettesítette a csillagászatból, majd a párizsi műegyetemen a felsőbb mechanika tanára lett. 1855-ben, az elhunyt Victor Mauvais helyét foglalta el a Természettudományi Akadémián. 1862-ben a Bureau des longitudes tagja lett. Később nagy viszálykodás keletkezett Delaunay és Le Verrier között a párizsi csillagvizsgáló megfigyelései miatt, aminek a vége az lett, hogy 1870-ben Le Verrier helyébe őt nevezték ki az obszervatórium igazgatójává. Elhunyt Cherbourgnál, amikor csónakázás közben vízbe fúlt. Nagyobb munkáin kívül még sok kisebb matematikai értekezést írt.[7]

Művei

  • Théorie de la lune (1860-67, 2 kötet, befejezetlen fő műve);
  • Cours élémentaire de mécanique (1850, 10. kiadás Párizs, 1884);
  • Cours élémentaire d'astronomie (1873, 7. kiadás Párizs, 1884);
  • Traité de mécanique rationnelle (1856, 7. kiadás Párizs, 1883).

Jegyzetek

  1. ↑ a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  2. ↑ a b MacTutor History of Mathematics archive. (Hozzáférés: 2017. augusztus 22.)
  3. ↑ a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. ↑ a b GeneaStar
  5. ↑ https://www.toureiffel.paris/fr/le-monument/tour-eiffel-et-sciences
  6. ↑ List of Royal Society Fellows 1660-2007. Complete List of Royal Society Fellows 1660-2007 pp. 95. Royal Society
  7. ↑ V. ö. Thevenot, Biographie de C. E. D. (Párizs, 1878).

Források