Ha információkat keres a Camelot (vár)-ről, akkor jó helyen jár. Ebben a cikkben elmélyülünk a Camelot (vár) témájában, és megvizsgáljuk annak minden oldalát. Az eredetétől és történetétől a legfrissebb alkalmazásaiig, valamint az általa kínált kihívásokig és lehetőségekig. Akár személyes, akár munkahelyi vagy tanulmányi okokból érdekli a Camelot (vár), itt mindent megtalál, amit tudnia kell, hogy jobban megértse ezt a témát, és a legtöbbet hozza ki belőle. Csatlakozzon hozzánk a Camelot (vár) körútjára, és fedezze fel mindazt, amit ez a téma kínál Önnek.
Camelot | |
![]() | |
Gustave Doré illusztrációja Camelotról Lord Alfred Tennyson művéhez, 1867. | |
Ország | ![]() |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Camelot témájú médiaállományokat. |
Camelot (szokásos magyar kiejtése: ) Artúr király legendás vára, fővárosa az Artúr-mondakör későbbi változatai szerint. A kor egyik szimbóluma. A mondakör korai változataiban nem szerepel. Azonosítása mai helyszínnel vitatott. A legtöbb szakértő teljes egészében fiktív helyszínnek tartja.
A későbbi Arthúr legendákban megjelenő gótikus fellegvár, lovagvár bizonyosan az.
Azonban annak a történelmi személynek, akihez az Artúr-mondakör eredetileg fűződött, lehetséges, hogy volt megerősített hatalmi, katonai központja. Ez azonban legalább annyira bizonytalan, mivel magával a történelmi alaknak az azonosításával kapcsolatosan is több személy jöhet szóba az erősen forráshiányos kora középkorból.
Ezen kívül a kérdés feltehető a másik irányból is: az első ismert szerző, akinél először megjelenik, Chrétien de Troyes teljes egészében kitalálta Camelotot, vagy volt valami, esetleg az Artúr mondakörhöz nem is kapcsolódó forrása a hely létezésével kapcsolatosan?
Ám maga a mondakör is adós marad a válasszal, hogy mi kapcsolja Artúr királyhoz a várat. Apjáé, Cornwall hercegéé volt eredetileg, valódi, vér szerinti apjáé, Uther Pendragoné, elfoglalta mástól, vagy maga építtette?
Bonyolítja a kérdést, hogy Anglia területén több, Camelothoz hasonló nevű település, hely is található. Például Camulodunum, a mai Colchester. És a legendaképződés és fejlődés természetéhez tartozik, hogy néhány hely vagy esemény az írásbeliség hiánya, hiányossága és az elhomályosult emlékezet következtében beépülhet más személyek köré font történetekbe. Továbbá hogy francia nyelvterületen a legendában szereplő nevek némileg, különböző okokból módosultak (pl. Artus, Arthus -> Arthur, Merddin -> Merlin) így lehetséges, hogy ha létezett, a Camelot név sem ebben a formában szerepelt Angliában.
Továbbá hogy a legújabb régészeti feltárások szerint az angolszász hódítás inkább tűnik békés betelepülésnek, és inkább a későbbi konfliktusok lettek visszavetítve a nép emlékezetében a betelepülés korára. Így az a törekvés, ami Camelotot a brit uralom alatt maradt területen kereste és az angolszász királyságok területét csaknem kizárta, tévesnek bizonyult.
Attól függően, hogy Artúrt a keresztény brit hadurak egyikével, walesi nemzetségfővel, vagy hátramaradt római katonai vezetővel, esetleg szarmata származású római nehézlovassági parancsnokkal próbáljuk azonosítani, több helyszín is lehetséges.
Érthetetlen módon merült fel a cornwalli Tintageli vár. Ugyanis ez inkább Morgana, illetve Mordred vára lehetett volna. A legendákban ugyanis semmi nyoma, hogy Artúr örökölte volna, vagy elűzte volna onnan Morganát.
John Leland, VIII. Henrik könyvtárosa szerint Camelot Dél-Cadbury vaskori földvára volt. A Glastonburyhez közeleső dombon Leslie Alcock neves brit régész vezetésével 1965-től 1970-ig lényegében eredménytelen ásatások folytak.
Tekintettel arra, hogy Artúr kora közvetlenül a római megszállást követő kor, szóba jöhet viszont a Hadrianus-falat övező, elhagyott római erődrendszer erődjeinek egyike, például Vindolanda vagy Birdoswald. Esetleg Camboglanna.
Más római erőd, például Chester, a korábbi Cair Legion,[1] azaz „a Légió Városa”, amelynek neve később walesi hatásra Caerlleon-ra módosult. A chesteri ásatásokkal érdekes megoldást adhat, hogy a római amfiteátrum erőddé alakításának a nyomaira bukkantak,[2] amely így egyfajta belső vár volt az erődön, városon belül. Továbbá találtak benne egy olyan, valamikor rögzítésre, kikötésre használt, vasgyűrűs követ, ami fölé keresztény kápolnát emeltek. Lehetséges, hogy ez Szent Áron és Szent Gyula mártíromságának (304 körül) helyszínét jelöli, ami összekapcsolja a helyszínt a keresztény hagyományokkal. Az amfiteátrum alakja pedig alapja lehetett a kerekasztallal kapcsolatos legendának.[3]
A következő valós helyeket, amelyek egyértelműen azonosíthatók a szövegekben és amelyeket mint Artúr egyik udvarának helyét említenek a legendákban. A történetek szerint Artúr, mint minden középkori uralkodó, udvartartásával várról várra vándorolt a birodalmában. Nem kizárt, hogy ezek egyike lehet a legendás Camelot.
Az Artúr mondakör népszerűségének köszönhetően Camelot is számtalan irodalmi műben, filmművészeti alkotásban felbukkan. És ezeknek hatására régóta az élet szinte minden területén megjelenik.