Břeclav
A Břeclav régóta érdekelt téma, hatása az élet különböző területeire terjed ki. A populáris kultúrára gyakorolt hatásától a technológiai fejlődésben való relevanciájáig a Břeclav jelentős nyomot hagyott a társadalomban. Ebben a cikkben a Břeclav különböző oldalait fogjuk felfedezni, az eredetétől a mai fejlődéséig. Elemezzük a történelemre, a tudományra, a politikára és más releváns területekre gyakorolt hatását. Ezenkívül megvizsgáljuk, hogyan alakította a Břeclav felfogásunkat és hogyan befolyásolta döntéseinket az évek során. Csatlakozzon hozzánk ezen az úton, hogy felfedezze a Břeclav életünkre gyakorolt hatását!
| Břeclav | |||
 | |||
| A břeclavi vár | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Csehország | ||
| Kerület | Dél-morvaországi | ||
| Járás | Břeclavi | ||
| Polgármester | Svatopluk Pěček | ||
| Irányítószám |
| ||
| Testvérvárosok | Lista
| ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 24 863 fő (2024. jan. 1.)[1] | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 158 m | ||
| Terület | 77,185531 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 45′ 32″, k. h. 16° 52′ 55″48.758991°N 16.882021°EKoordináták: é. sz. 48° 45′ 32″, k. h. 16° 52′ 55″48.758991°N 16.882021°E | |||
| Břeclav weboldala | |||
 | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Břeclav témájú médiaállományokat. | |||
Břeclav ⓘ (németül: Lundenburg) település Csehországban, Dél-Morvaországban.
Nevének eredete
Břeclav cseh neve (1046/XII. sz. Bratyzlaw, 1131 Bracislau, 1255 Bretislaw, 1528 Brzeclaw, 1846 Bředslawa, 1924 Břeclav) a település magvát adó várat a XI. században megalapító I. Břetislav cseh fejedelemre utal.[2]
A település német Lundenburg (1056 Lauentenburch, 1347 Luntenburg, 1718 Lundenburg) elnevezésének etimológiája nem tisztázott, ugyanakkor a legelfogadottabb magyarázat szerint az előtag a korai szláv Lovęta személynévből származik, vagy az ebből a személynévből eredő, mai cseh formájában Lovětici-ként említett szláv törzsnév (nemzetségnév) volt az alapja.[2]
A település vélt magyar Leventevár neve valójában 20. századi mesterséges alkotás, amely Györffy György azon vélelmén alapult, hogy a település német neve korai Lauentenburch formájának előtagjában Árpád egyszer említett fiának Liüntika neve rejtezik. Ez utóbbira az adott volna alapot, hogy Gombocz Zoltán nyomán ezt a személynevet összemosták Vazul fia Levente nevével. Újabb publikációk a két személynév közti kapcsolatot cáfolják,[3] így a hármas feltételezésláncnak már az alapja sem tartható. Azonban, még ha el is fogadnánk a többi probléma dacára a német helynévnek ilyen etimológiáját, a Leventevár akkor is pusztán a német név újkori tükörfordítása lenne, minthogy egyrészt egyéb adat híján, csupán a német név alapján nem feltételezhető, hogy a magyarok is így nevezték volna a helyet, másrészt a személynéven alapuló korabeli magyar elnevezések nem tartalmaznak -vár utótagot: vö. Moson és nem *Mosonvár, jóllehet németül Wieselburg, Pozsony és nem *Pozsonyvár, jóllehet németül Preßburg.
Fekvése
Az E-15-ös út mellett fekvő település.
Története
Břeclav járási székhely, városi rangját 1872-ben kapta, jelentős vasúti csomópont, már 1839-ben vasútállomása is volt, ugyanis ekkor épült meg a Bécs-Brno közötti vasútvonal, amely keresztülhalad a városon.
A városnak cukorgyára van és itt működik a Gumotex nevű gyár is, ahol felfújható gumicsónakokat, játékokat, esőköpenyeket gyártanak.
A břeclavi kastély eredetileg egy gótikus vár helyére épült reneszánsz stílusban, a vár egykor egy břeclavi főnemes hűbérbirtoka volt.
Nevezetességei
Népesség
A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott:
| Lakosok száma | 6683 | 12 014 | 18 163 | 11 010 | 23 978 | 24 737 | 24 881 | 24 704 | 23 943 | 24 863 |
| 1869 | 1890 | 1921 | 1950 | 1980 | 2001 | 2017 | 2019 | 2022 | 2024 |
Jegyzetek
- ↑ Cseh Statisztikai Hivatal: Počet obyvatel v obcích – k 1. 1. 2024 (cseh nyelven). Cseh Statisztikai Hivatal, 2024. május 17. (Hozzáférés: 2024. május 19.)
- ↑ a b Hosák, Ladislav – Šrámek, Rudolf: Místní jména na Moravě a ve Slezsku I, A-L. Academia Praha 1970. 118–119.
- ↑ Fehértói Katalin: Árpád-kori Levente és Leue, Lewedi személyneveink eredete. Magyar Nyelv, 93. 1997. 426–441. — Kristó Gyula: Levedi, Liüntika, Levente. Magyar Nyelv, 94. 1998. 187–188.
Források
- Csehországi utazások (Panoráma 1978) ISBN 963-243-094-8
|
Ez a csehországi településről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |