A mai világban a Békepartnerség olyan téma, amely nagy jelentőséggel bír és az emberek széles körét érdekli. A Békepartnerség mind szakmai, mind személyes téren vitákat, vitákat és mélyreflexiókat generált a társadalomra gyakorolt hatásáról. A technológia és a globalizáció előrehaladtával a Békepartnerség központi vitaponttá vált különböző területeken, a gazdaságtól a politikáig, a kultúráig és a pszichológiáig. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Békepartnerség különböző aspektusait és életünkre gyakorolt hatását, valamint a jövőbeli következményeit.
A NATO európai tagországai 1994-ben NATO-tagországok, melyek korábban tagjai voltak | Tagállamok Tagságra törekvő országok |
A Békepartnerség (angolul: Partnership for Peace, PfP) a NATO és a vele partneri viszonyt kialakító államok együttműködési programja. Résztvevői a NATO és az egykori Varsói Szerződés tagállamai. A szervezetet 1994-ben saját kezdeményezésére a NATO és 23 más állam hozta létre. A NATO e program keretei között kívánta az együttműködést a később taggá váló országokkal, illetve így kívánt egyfajta együttműködést kiépíteni a semlegességüket deklaráló államokkal, illetve a NATO-tagságra középtávon aspiráló országokkal. A partnerség tagállamai jelenleg a NATO-n kívüli európai országok, illetve a Szovjetunió közép-ázsiai utódállamai. A korábbi tagállamok egy része a Varsói Szerződés felbomlása után a NATO tagállamai lettek.
A partnerség keretein belül békefenntartó, katasztrófa-elhárító gyakorlatok, illetve az országok közötti kapcsolattartást és bizalomerősítést szolgáló programok zajlanak.