Mai cikkünkben a Breyer István lenyűgöző világába fogunk beleásni. A Breyer István évszázadok óta tanulmányozás és vita tárgya a különböző tudományágakban és tudásterületeken. Hatása kiterjed a mindennapi élet minden területére, a politikától a populáris kultúráig. Ebben a cikkben különböző nézőpontokat és megközelítéseket fogunk megvizsgálni, amelyek segítenek jobban megérteni a Breyer István szerepét jelenlegi társadalmunkban. Szakértői interjúkkal, részletes elemzésekkel és konkrét példákkal elmélyülünk a Breyer István számos aspektusában, és felfedezzük, hogy hatása milyen meglepő módon alakítja tovább világunkat.
Breyer István | |||||||
Született | 1880. augusztus 4.[1] Budapest | ||||||
Elhunyt | 1940. szeptember 28. (60 évesen)[1] Győr | ||||||
Állampolgársága | magyar | ||||||
Foglalkozása |
| ||||||
Tisztsége |
| ||||||
győri püspök | |||||||
Vallása | római katolikus egyház | ||||||
Pappá szentelés | 1903. január 18. | ||||||
Püspökké szentelés | 1929. május 19. | ||||||
Szentelők |
| ||||||
Hivatal | esztergomi segédpüspök | ||||||
Hivatali idő | 1929–1933 | ||||||
Hivatal | győri püspök | ||||||
Hivatali idő | 1933–1940 | ||||||
Elődje | Fetser Antal | ||||||
Utódja | Apor Vilmos | ||||||
Társszentelt püspökök | |||||||
| |||||||
Breyer István, teljes nevén: Breyer Mária István Antal (Budapest, 1880. augusztus 4.[2] – Győr, 1940. szeptember 28.) katolikus pap, győri püspök.
Apja Breyer János, levélhordó, anyja Purkarth Erzsébet volt.[2]
1903. január 18-án szentelték pappá. Doktori munkája 1904-ben jelent meg: A szeplőtelen fogantatás. Avató értekezés a hittudomány köréből.
1929. április 5-én trisipai címzetes püspökké és esztergomi segédpüspökké nevezték ki. 1929. május 19-én szentelte püspökké Serédi Jusztinián bíboros, hercegprímás, esztergomi érsek, Glattfelder Gyula csanádi és Hanauer Árpád István váci püspök segédletével.
1933. december 13-án győri püspökké nevezték ki.
Előde: Fetser Antal |
Győri püspök
1933–1940 |
Utóda: Apor Vilmos |