Czapik Gyula

Czapik Gyula
Született1887. december 3.
Szeged
Elhunyt1956. április 25. (68 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Foglalkozása
  • katolikus pap
  • katolikus püspök
Tisztsége
  • veszprémi püspök (1939. július 19. – )
  • egri érsek (1943. május 7. – )
egri érsek
Vallásarómai katolikus egyház
Pappá szentelés1910. augusztus 14.
Püspökké szentelés1939. július 26.
Szentelők
HivatalVeszprémi püspök
Hivatali idő1939–1943
ElődjeTóth Tihamér
UtódjaMindszenty József
HivatalEgri érsek
Hivatali idő1943–1956
ElődjeSzmrecsányi Lajos
UtódjaBrezanóczy Pál
Szentelt püspökök
Endrey Mihály1951. április 1.
Társszentelt püspökök
Apor Vilmos1941. február 24.
SablonWikidataSegítség

Czapik Gyula István Kálmán (Szeged, 1887. december 3.Budapest, 1956. április 25.) nyomdász, veszprémi püspök, majd egri érsek.

Pályafutása

Apja, idősebb Czapik Gyula (18561936), könyvkereskedő és nyomdatulajdonos, anyja, a nemesi származású galánthai Balogh Mária Anna (18651938) asszony volt. Kitanulta a nyomdászmesterséget, egy ideig igazgatója volt a Korda Nyomda és Könyvkiadó Vállalatnak.

A gimnáziumot szülővárosában, a teológiát Temesváron és Bécsben végezte. 1910. augusztus 14-én, Bécsben pappá szentelték. Nákófalván volt káplán, és 1911-től az Augustineumban képezte tovább magát. 1912-ben avatták doktorrá.

Volt káplán, teológiai tanár, tanulmányi felügyelő, egyházmegyei ügyész, rövid ideig Horthy Miklós gyermekeinek nevelője is. Szerkesztette a Havi Közlöny, a Die Zeitung és a Temesvári Újság c. lapokat. 1916-tól negyszemináriumi prefektus, 1918-tól egyházmegyei ügyész, 1919-ben szemináriumi aligazgató. A román megszállás miatt Temesvárról Budapestre költözött, az Egyházi Lapok, a Magyar Kultúra és A Szív szerkesztőjeként dolgozott. Az utóbbit Magyarország legnagyobb példányszámú hitbuzgalmi hetilapjává fejlesztette. 1922-ben kinevezték pápai kamarássá, 1929-től nagyváradi kanonok, 1930-tól szalócmonostori címzetes apát, 1935-ben pápai prelátussá nevezték ki.

Püspöki pályafutása

Veszprémi püspökké 1939. július 19-én nevezték ki, július 26-án szentelték püspökké, az egyházmegye kormányzását pedig szeptember 26-án vette át. 1941 októberétől autóbaleset okozta csigolyatörése miatt hosszú ideig betegeskedett. Önálló lelkészséget szervezett a megyében 1941-ben Balatonfőkajáron, 1943-ban Balatonfűzfőn, Pápán (Szent Anna) és Pétfürdőn.

Az egri érseki székbe 1943. május 7-én nevezték ki, melyet június 30-án foglalt el. 1943 és 1944 között apostoli kormányzóként irányította a veszprémi egyházmegyét is. Az iskolák államosítása után 1948. szeptember 21. és október 2. között Rómában tárgyalt. Az 1950/34. törvény erejű rendelet kiadása után szorgalmazta 5-6000 nővér és 100-150 szerzetes szociális otthoni elhelyezését. Részt vett az állam és az egyház viszonyát rendezni kívánó tárgyalásokon és a nemzetközi békemozgalmakban. 1951 és 1956 között a Magyar Katolikus Püspöki Kar elnöke, 1943 és 1956 között az Actio Catholica ügyvezető elnöke. A személyi kultusz éveiben a körülményekhez alkalmazkodva vezette a magyar katolikus egyház ügyeit. Az egri főszékesegyházban nyugszik.

Műveiből

Jegyzetek

  1. Magyar életrajzi lexikon (magyar nyelven). Akadémiai Kiadó, 1967. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  2. a b c d Magyar Katolikus Lexikon (magyar nyelven). Szent István Társulat, 1993. (Hozzáférés: 2019. június 22.)
  3. familysearch.org Czapik Gyula keresztelője
  4. Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - Czapik Gyula idősebb
  5. Magyar Országos Tudósító, 1938. április/11938-04-07
  6. familysearch.org Balogh Mária keresztelője
  7. a b c d e f mek.iif.hu Archiválva 2005. szeptember 10-i dátummal a Wayback Machine-ben URL hozzáférés – 2009. január 15.
  8. a b c d e Magyar katolikus lexikon II. (Bor–Éhe). Főszerk. Diós István; szerk. Viczián János. Budapest: Szent István Társulat. 1996.  

További információk