Ebben a cikkben a Breitner János-ről fogunk beszélni, egy olyan témáról, amely különböző területeken váltott ki érdeklődést és vitát. A Breitner János téma szakértők és amatőrök figyelmét egyaránt felkeltette, különböző megközelítésekkel és szempontokkal, amelyeket érdemes megvizsgálni. A történelem során a Breitner János jelentős hatással volt a társadalomra, a kultúrára és a mindennapi életre, vitákat és elmélkedéseket váltott ki, amelyek ma is aktuálisak. Ebben a cikkben elmélyülünk a Breitner János világában, hogy jobban megértsük annak fontosságát és hatását a különböző kontextusokban.
| Breitner János | |
| Született | 1915. március 17. Bezdán[1] |
| Elhunyt | 1981. február (65 évesen)[1] Budapest[1] |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái |
|
Breitner János, dr. (1915. március 17. – 1981[2]) magyar énekművész (táncdalénekes), zeneszerző, jogász.
Jogi tanulmányokat folytatott, és jogászként is dolgozott. Pályájának lényegét azonban a könnyűzene képezte.
Breitner Jánost a Nemzeti Zenedében Ujfalussyné Mándy Margit tanította énekre, míg Fáik Géza zeneszerzésre és zongorázásra. 1945-től kezdve énekesként, zongoristaként, karmesterként egyaránt népszerűvé vált. Az ORI hivatásos énekese volt.
Táncdalénekesként rendszeresen szerepelt magyar, német, osztrák, csehszlovák és lengyel rádióállomások műsorán.
1981. február 24-i temetésén Landeszmann György főrabbi méltatta az érdemeit.
A Magyar Népköztársaság Művészeti Alapja Zenei Szakosztályának egyik alapító tagja volt.