Borsos Tamás (követ)

Mai cikkünkben a Borsos Tamás (követ) lenyűgöző világába fogunk beleásni. A Borsos Tamás (követ) évszázadok óta tanulmányozás és vita tárgya a különböző tudományágakban és tudásterületeken. Hatása kiterjed a mindennapi élet minden területére, a politikától a populáris kultúráig. Ebben a cikkben különböző nézőpontokat és megközelítéseket fogunk megvizsgálni, amelyek segítenek jobban megérteni a Borsos Tamás (követ) szerepét jelenlegi társadalmunkban. Szakértői interjúkkal, részletes elemzésekkel és konkrét példákkal elmélyülünk a Borsos Tamás (követ) számos aspektusában, és felfedezzük, hogy hatása milyen meglepő módon alakítja tovább világunkat.

Ez a szócikk a követről szól. Hasonló címmel lásd még: Borsos Tamás (egyértelműsítő lap).
Borsos Tamás mellszobra

Ozdi Borsos Tamás (Marosvásárhely, 1566. június 14. – 1633 után) erdélyi magyar jegyző és városbíró, Bethlen Gábor követe a török portán.

Élete

Borsos Sebestyén fia volt. 1597-ben jegyző, 1599-től 1604-ig főbíró volt; a marosvásárhelyi vár építésének elindítója, a dési országgyűlésen 1603-ban városi követ, 1605-től fejedelmi táblabíró, 1606-ban Bocskay fejedelemhez Marosvásárhely hódolatának megvivője s mint ilyen a törvényhozás tagja. Az 1613., 1618., 1625. években az isztambuli török portán Erdély ügyvivője (nagykövete), 1615-ben a nagyszombati, 1625-ben a gyarmati békekötésnél fejedelmi biztos. 1630-ban a budai pasánál volt erdélyi követ. 1633-ban még élt.

A Második Portára való Járásának Közönséges Historiája értékes történeti forrásmű, de irodalmi szempontból is nevezetes. Nagy elevenséggel rajzolja Históriájában a változatos konstantinápolyi politikai életet.

Művei

  • A kora erdélyi eseményeinek (1584–1612) és első portai útjának (1613.) leírását tartalmazó kéziratát gróf Kemény József és nagyajtai Kovács István adták ki az Erdélyország Tört. Tárában (Kolozsvár, 1845. II. 15–43. l.)
  • Második konstantinápolyi követségének (1618. április 18 - 1620. április 3.) leírása Bethlen Istvánhoz 1618–19-ben írt leveleivel kiegészítve az Erdélyi Tört. Adatokban (II. 7–308. old.) jelentek meg gróf Mikó Imre szerkesztésében. Az eredeti kézirat a marosvásárhelyi Teleki-könyvtárba került.)
  • Emlékirata az 1630. január 20–28. közötti budai követségéről. (Tört. Tár 1884. 694–708. old.)
  • Vásárhelytől a Fényes Portáig. Emlékiratok, levelek; sajtó alá rend., bev., jegyz. Kócziány László; Irodalmi, Bukarest, 1968

Források

További információk

  • Borsos Tamás: Vásárhelytől a Fényes Portáig. Bukarest: Kriterion. 1972
  • Barts Gyula: Marosvásárhelyi Borsos Tamás élete és történeti szereplése. Született 1566-ban, meghalt 1634 tájt; Gombos Ny., Kolozsvár, 1912