A mai világban a Bolognai Gellért olyan témává vált, amely nagyon fontos és sok embert érdekel. Hatása és hatóköre olyan jelentős, hogy egyetlen területen sem marad észrevétlen. Az akadémiai területtől a munka világán át a személyes szféráig a Bolognai Gellért nagy érdeklődést és vitát vált ki. Ahogy elmélyülünk ebben a témában, rájövünk, hogy milyen jelentőséggel bír a mai társadalomban, és hogyan nőtt befolyása az idők során. Emellett feltárjuk a következményeit, kihívásait és lehetséges megoldásait, hogy alaposan megértsük ezt a jelenséget és következményeit a mindennapi életünkben.
Bolognai Gellért | |
![]() | |
Született | 13. század[1] Bologna[1] |
Elhunyt | 1317. április 17.[2][1] Avignon[2][1] |
Foglalkozása |
|
Tisztsége | Prior General of the Order of Carmelites (1297–1318) |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Bolognai Gellért témájú médiaállományokat. | |
Bolognai Gellért (latinul: Gerardus Bononiensis, olaszul: Gerardo da Bologna), (1255 – Avignon, 1317. április 17.) középkori itáliai filozófus és teológus.
Karmelita szerzetes volt, és a Párizsi Egyetemen tanított. Quodlibetek, Quaestio disputaták és egy Summa theologica maradt utána. Nézetei egy részére Godofredus de Fontibus hatott (az értelem és az akarat radikális passzivitásának tana), univerzálé elmélete viszont önálló. Azt tanítja, hogy az absztrakció csupán egyedi zavaros ismeret, az univerzálé pedig zavarosan megismert egyediség. Elveti a létezés és a lényeg közötti különbséget, és elutasítja az anyag általi egyediesítés gondolatát is.