Bloch Henrik

Ebben a cikkben a Bloch Henrik témáját átfogó és részletes szemszögből tárjuk fel. Megvizsgáljuk eredetét, fejlődését, hatását és mai relevanciáját azzal a céllal, hogy mély és gazdagító megértést biztosítsunk a Bloch Henrik-ről. Utazásunk során különböző szempontokkal és megközelítésekkel fogunk foglalkozni, amelyek lehetővé teszik számunkra, hogy gazdagítsuk tudásunkat, és reflektáljunk a Bloch Henrik fontosságára különböző összefüggésekben. A társadalomra gyakorolt ​​hatásától a különböző területekre gyakorolt ​​​​hatásokig a Bloch Henrik felkér bennünket, hogy elmélyüljünk a jelentésében és hatókörében, és ez a cikk teljes útmutatót kíván nyújtani a lenyűgöző univerzumban való elmélyüléshez.

Bloch Henrik
Született1854. február 4.[1]
Heřmanův Městec[1]
Elhunyt1923. március 6. (69 évesen)
Foglalkozása
  • neveléstudós
  • történész
  • klasszika-filológus
  • teológus
  • professzor
SírhelyeKozma utcai izraelita temető (5A-1-35)

Bloch Henrik (Herman-Mestec,[2] Csehország, 1854. február 4. – Budapest, Erzsébetváros, 1923. március 6.)[3] főgimnáziumi tanár.

Élete

Bloch Mózes és Weisshut Anna fia. Közép- és főiskolai tanulmányai elvégzése után a német és görög nyelvből és irodalomból, meg történelemből szerezte meg tanári képesítését. 1881-ben hívták meg a budapesti rabbiképző intézet alsó tanfolyamának tanárául. A tanítás mellett irodalmi tevékenységet fejtett ki. Nagyobb tanulmánya, egyszersmind doktori értekezése (Lipcse, 1879) Iosephus Flavius munkáinak forrásairól szól. Számos cikke jelent meg német napilapokban, magyar folyóiratokban és gyűjteményes munkákban. Halálát Basedow-kór okozta.

Felesége Reismann Zsófia volt, Reismann Nátán kereskedő és Löwisohn Cecília lánya, akivel 1885. augusztus 30-án Budapesten kötött házasságot.[4]

Történelmi értekezései, cikkei és bírálatai a következő lapokban és folyóiratokban jelentek meg: Mittheilungen aus der historischen Literatur (1884-től), Österreichische Monatschrift für den Orient (1884.), Beilage zur Allg. Zeitung (1884-től), Frankfurter Zeitung (1884-től), Le Moyen âge (Paris 1888), Magyar Zsidó Szemle (1884-től) és Pester Lloyd (1886).

Munkája

  • Die Quellen des Flavius Josephus in seiner Archäologie. Leipzig, 1879.

Jegyei

H. Bl. és Dr. H. B. (Pester Lloyd 1866 és Beil. zur Allg. Zeitung 1889-90).

Jegyzetek

  1. ↑ a b Národní autority České republiky. (Hozzáférés: 2020. május 15.)
  2. ↑ Hermanmiestecz egykoron Čáslav (korábban Czaslau) közelében található falu volt.
  3. ↑ Halálesete bejegyezve a Bp. VII. ker. állami halotti akv. 347/1923. folyószáma alatt.
  4. ↑ Házasságkötési bejegyzése a pesti neológ izraelita hitközség esketési akv. 352/1885. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. március 4.)

Források

További információk

  • Emlékkönyv a Ferenc József Országos Rabbiképző Intézet ötvenéves jubileumára 1877-1927. 1-2. köt. Kiadják Blau Lajos, Hevesi Simon, Friedman Dénes. Bp., 1927.