Manapság a Berky Kató rendkívül releváns téma, amely minden korosztály és érdeklődési körrel rendelkező ember figyelmét felkeltette. A mindennapi élet különböző aspektusaira jelentős hatással bíró Berky Kató vitákat, vitákat és nagy érdeklődést váltott ki globális szinten. A kezdetektől a mai hatásig a Berky Kató impozáns nyomot hagyott a társadalomban, a kultúrában és a történelemben. Ebben a cikkben a Berky Kató különböző aspektusait tárjuk fel, az eredetétől a mai hatásig, elemezve jelentőségét és relevanciáját a különböző kontextusokban.
Berky Kató | |
![]() | |
Balról: Kertész Mihály, Mészáros Alajos, Berky Lili, Bécsi József operatőr, Berky Kató és Ihász Aladár | |
Született | Berki Zsófia 1889. február 5. Szabadka |
Elhunyt | 1961. július 1. (72 évesen) Budapest[1] |
Állampolgársága | magyar |
Szülei | Berky Ferenc |
Foglalkozása | színész |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Berky Kató témájú médiaállományokat. | |
Berky Kató, született: Berki Zsófia (Szabadka, 1889. február 5. – Budapest, 1961. július 1.)[2] magyar színésznő.
Berky (Bauer) Ferenc színházigazgató és aszódi Tóth Amália lánya. Testvérei Berky Lili és Berky József színművészek. 1908. február 17-én Kolozsvárott kötött házasságot Mészáros Alajos színésszel, aki 1920-ban elhunyt. Gyermekük Katalin (sz. Kolozsvár, 1909. júl. 6.). Ezután Ujházy György forgatókönyvíróval élt együtt, akivel a kitelepítések idején Solymáron is együtt volt.
A kolozsvári Nemzeti Színházban lépett fel először 1908-ban. 1920-tól tagja volt Virágh Jenő társulatának, majd 1921-től 1925-ig az Apolló Kabarénak. Játszott a Renaissance Színházban és a Terézkörúti Színpadon is, majd 1924-25-ben a Vidám Színpadon, 1926-ban pedig a Magyar Színházban. Halálát szívizom elfajulás okozta.