Berkes Zsuzsa

A mai világban a Berkes Zsuzsa egyre nagyobb aktualitást és érdeklődést kapó téma. A Berkes Zsuzsa-ről már egy ideje vita folyik különböző területeken, és többek között a társadalomra, a gazdaságra, az egészségre gyakorolt ​​hatása sok ember kíváncsiságát és érdeklődését keltette fel. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Berkes Zsuzsa-et, elemezve történetét, fejlődését és mai jelentőségét. Ezen túlmenően a Berkes Zsuzsa-ről különböző nézőpontokat és véleményeket fogunk megvizsgálni, azzal a céllal, hogy átfogó és gazdagító jövőképet nyújtsunk ebben a kérdésben.

Berkes Zsuzsa
1980-ban
1980-ban
SzületettBerkes Zsuzsanna[1]
1949. április 14. (76 éves)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásabemondó,
műsorvezető,
szerkesztő,
tanár
IskoláiELTE Bölcsészettudományi Kar (–1974)
MÚOSZ(–1975)

Berkes Zsuzsa (Budapest, 1949. április 14. –) magyar televíziós bemondó, műsorvezető, szerkesztő, tanár.

Életrajza

Nevelőapja Kállai Gyula prominens kommunista politikus volt. Diplomatának készült. Fél évet végzett a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen,[2] de abbahagyta tanulmányait. Rövid ideig a Rotschild Klára vezette Clara Szalonban volt eladó, majd felvették az ELTE Bölcsészettudományi karának francia szakára, ahol 1974-ben francia tanárként diplomázott. Elvégezte a MÚOSZ újságíró iskoláját is belpolitikai szakon, itt 1975-ben kapott diplomát és elvégezte a tévé bemondói tanfolyamát.

„1968-ban jelentkeztem bemondónőnek, 1969-ben konferáltam először – az Iskolatévé óráit, a délelőtti műsorokat, 1972-től már az esti műsort is.[3] Felvettek, ez kimondhatatlan örömöt jelentett számomra. Előzőleg fél évig jártam a legeredményesebb magyar beszédtechnika-tanárhoz, Fischer Sándorhoz.[4]”

1969-től külsősként alkalmazták, 1974 májusában[5] státuszt kapott, így hivatalosan is a Magyar Televízió munkatársa lett. Volt bemondó, majd a bemondók csoportvezetője lett, utána pedig szerkesztő-műsorvezetőként dolgozott. 1975 májusában Szinetár Miklóssal a Televízió akkori művészeti vezetőjével egy hetet töltött Montréalban, a kanadai tévé vendégeként, ahol francia nyelvtudását is hasznosította.[6] Műsorvezetője volt többek között a Nem csak nőknek! című műsornak, a Múzsa című kulturális híradónak, valamint a TV Híradónak is. Részt vett az Ablak című első, élő, közéleti magazinműsorban is. Szabadúszóként saját iskolájában tanít viselkedést, stílust és beszédtechnikát.

Magánélete

1974-ben ment férjhez. Két gyermek: Gabriella (1977–) és András (1979–) édesanyja.[7]

Szerkesztő-műsorvezetői munkái

  • Nemcsak nőknek (a Juli-suli elődje)
  • Tipplista (a kulturális híradók elődje)
  • Múzsa – kulturális híradó
  • Anno – (beszélgetés nagy színészekkel)
  • Galéria – kulturális magazin
  • Közeli – Kultur percek (kulturális híradó)
  • Nézzük együtt – Berkes Zsuzsával[8]

Díjai, kitüntetései

Berkes Zsuzsa 1980-ban Budapesten, a Március 15. téren, Tar István szobrászművész alkotása Barbárok harca a rómaiakkal (1971) szoborcsoport mellett, háttérben a Belvárosi templom
  • Elnöki Nívódíj

Jegyzetek

  1. ↑ [halott link]
  2. ↑ Film Színház Muzsika, 1974. október 5. (18. évfolyam, 41. szám) Takács Mari: A dobozból jelentem…
  3. ↑ Film Színház Muzsika Évkönyv, 1975 – A Magyar Televízió „anyakönyve"
  4. ↑ Nógrád, 1976. december 12. (32. évfolyam. 294. szám)Beszélgetés Berkes Zsuzsával
  5. ↑ Tükör, 1975. január 14. (12. évfolyam, 2. szám) Bemondónő: Berkes Zsuzsa
  6. ↑ Film Színház Muzsika, 1975. június 21. (19. évfolyam, 25. szám) Takács Mari: A dobozból jelentem…
  7. ↑ Ez a divat, 1982 június 1. (35. évfolyam, 6. szám) Művészbejáró: Berkes Zsuzsa
  8. ↑ Film Színház Muzsika, 1988. március 19. (32. évfolyam, 12. szám) A Televízió műsorából

Források

További információk