Ebben a cikkben a Március 15. tér lenyűgöző világát fogjuk felfedezni. A kezdetektől a mai társadalomra gyakorolt hatásig a Március 15. tér döntő szerepet játszott a mindennapi élet különböző területein. A történelem során a Március 15. tér fejlődött és alkalmazkodott a társadalom változó szükségleteihez és igényeihez, és napjainkban nagyon fontos témává vált. Ebben a cikkben megpróbáljuk megérteni a Március 15. tér fontosságát és jelentését, valamint a különböző területekre gyakorolt hatását.
A Duna-part látképe, a Budai Várnegyed és az Andrássy út világörökségi helyszín része |
Március 15. tér | |
a Plébániatemplom tornyából | |
Közigazgatás | |
Ország | Magyarország |
Település | Budapest |
Városrész | Belváros |
Létrejötte | 1903 |
Névadó | március 15. |
Korábbi nevei | Kirchenplatz, Hal tér, Városház tér, Egyháztér, Eskü tér |
Nevezetes épületei | Plébániatemplom, Piarista Gimnázium, Mátyás-pince |
Irányítószám | 1052, 1056 |
Körzethívószám | 01 |
Földrajzi adatok | |
Területe | 0,2 km² |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 47° 29′ 33″, k. h. 19° 03′ 11″47.492500°N 19.053056°EKoordináták: é. sz. 47° 29′ 33″, k. h. 19° 03′ 11″47.492500°N 19.053056°E | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Március 15. tér témájú médiaállományokat. |
A Március 15. tér Budapest Belvárosának egyik híres közterülete, „a Dunakorzó kapuja”.
A Belváros nyugati, Duna-parti fekvésű, mintegy két hektáros területe. Északról a Petőfi tér, keletről a Váci utca, nyugatról a Jane Halning rakpart határolják. Északról a Galamb utca, keletről a Piarista utca, a Kígyó utca és a Curia utca, délről a Kéményseprő utca fut beléje.
A római korban a Contra-Aquincum limesőrtorony magasodott itt. A középkorban Halpiac vagy Hal tér, a 18. században Kirchenplatz, a 19. században Egyháztér (1872), majd Eskü tér (1874) volt a neve (I. Ferenc József magyar király uralkodói esküje helyszíne után). Mai nevét az 1848–49-es forradalom és szabadságharc kirobbanásának centenáriumán kapta.
Diocletianus római császár 3. század végén épült, a révátkelést biztosító őrtoronyának maradványai ma fedett bemutatótérben láthatók a tér közepén. 13. századi alapokon itt emelték a Belvárosi Plébániatemplomot. A 17. században épült régi pesti városháza helyén 18. század végén a Piarista Gimnáziumot és rendházat a tér keleti oldalán húzták fel. A szomszédos Petőfi téren 1882-ben felavatott Petőfi-szobor[1] is erre a térre néz. A 20. század elején itt épült fel az eredeti, majd 1964-ben a helyén ma is álló Erzsébet híd. A tér déli oldalán működik a világhírű Mátyás-pince nevű étterem. A tér közepén volt 1932–45 között Erzsébet királyné 2:1 arányú ülő bronzszobra, amelyet a híd újjáépítéskor annak budai hídfőjéhez telepítettek.
A híd pesti hídfője alatt fizető parkoló, mellette autóbuszvégállomás húzódik.