Beregi-Tiszahát
A mai világban a Beregi-Tiszahát olyan téma, amely nagy aktualitást és érdeklődést váltott ki a társadalomban. Akár a mindennapi életre gyakorolt hatásáról, akár történelmi jelentőségéről, akár a populáris kultúrára gyakorolt hatásáról van szó, a Beregi-Tiszahát világszerte felkeltette az emberek figyelmét. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Beregi-Tiszahát-hez kapcsolódó összes szempontot, az eredetétől a mai fejlődéséig. Multidiszciplináris megközelítéssel különböző nézőpontokat és összefüggéseket elemezünk, amelyekben a Beregi-Tiszahát jelentős nyomot hagyott. Akár igyekszünk megérteni a modern társadalomra gyakorolt hatását, akár megfejteni történelmi gyökereit, a Beregi-Tiszahát izgalmas és folyamatosan fejlődő témaként jelenik meg, amely soha nem szűnik meg meglepni minket.
| Beregi-Tiszahát |
A Beregi-Tiszahát a Tisza Szatmári-Tiszaháttal szemben fekvő jobb partján, a Kárpátaljai-alföld déli és keleti részén található.
Leírása
A Beregi-Tiszahát egy nagyobb, összefüggő történeti és földrajzi tájegység, a Szatmár-Beregi-síkság része, amely a Szamos folyó főfolyásától és a Nyírségtől a Kárpátok aljáig terjedő sík területet foglalja magába.
A terület egykori neve Silva Bereg volt és az egykori Bereg vármegyének a mai országhatár és a Tisza közötti, Tarpától Lónyáig terjedő részére terjedt ki. Déli határa az évek során többször változott, mivel a trianoni békeszerződés után a történeti Bereg vármegye több helysége a Tisza bal partján terült el.
Földrajza
Egykor az egész Beregi-Tiszahát területét összefüggő erdőtakaró borította. A falvak az erdők irtásaira települtek. Az irtásokkal kialakított szántóföldek azonban csak meghatározott számú népességet tudtak eltartani. A hagyományos gazdálkodást a 18–19. században végzett erdőirtások előtt az erdőkiélés különböző formái, az állattenyésztés és a folyók által biztosított javak, tevékenységi formák jellemezték.
Nevezetesebb települései
Források
- Magyar néprajzi lexikon
